29012. lajstromszámú szabadalom • Forgó mótor
lyók állásának megfelelő helyzetbe tolt (37) hüvely bütykei a beömlési szelepet hoszszabb vagy rövidebb ideig tartsák megemelve és ily módon a mótor járása megfelelően szabályoztassék. Azon esetben, ha a mótor működtetésére gázoknak robbanó keveréke szolgál, a (22) szelepnek működtetésére rendelt (24) exczenteres hüvely (23) bütykei olyan alakúak, hogy a beömlési szelepek mindaddig nyitva maradjanak, míg a (35) dugattyúk a (18) szelepektől a (27) kiömlési nyílásokig haladnak és pedig azon pillanattól kezdve, melyben a dugattyúk a (18) szelepeket szabadon bocsátják, addig a pillanatig, a míg a (27) nyílásokat teljesen elhagyják. E mellett a (22) szelepek nyitása fokozatosan megy végbe, úgy hogy a gáznyomás lassan érvényesül, mi által a hirtelen kitóduló gáznyomás hátrányos következményei elmaradnak; e czélból a (22) szelepek meglehetős hegyes szögű kúpalakkal bírnak, mint az 1. és 10. ábrából látjuk. A robbanó keverékkel működő mótor (13, 14) hengerfalai hűtőbordákkal vannak ellátva, melyeket azonban vízczirkuláczióra szolgáló burok is helyettesíthet és ez oly esetben, ha gőzzel működő motorról van szó, víznek vagy gőznek előmelegítésére is szolgálhat. Bármi legyen a hatóközeg, a motornak működési módja a következő: a 6. ábrabeli helyzetből kiindulva, melyben a (18) szelepek kamráiknak külső falaihoz feküsznek, a (22) szelepek nyitása épen kezdetét veszi, mire a (18) szelepek a 7. ábrabeli nyíl irányában elfordulnak és e közben a (35) dugattyú hátsó fölűletével hermetikus kontaktust tartanak. A betóduló közeg nyomása a (18) szelepet a (15) körgyűrű nyílásához nyomja, és ezen szelepben támasztó pontot kapva, teljes erővel a (35) dugat}'tyút forgatja tovább (8. ábra); aztán a dugattyúk a (27) kiömlési szelepek előtt haladnak el (9. ábra) és abban a pillanatban, a mint ezeket hátsó fölűletükkel elhagyják, előrehaladó fölűleteikkel a következő (18) szeleppel jönnek érintkezésbe, s ezeket ekkor már ellenállás nélkül elforgathatják, mert a nyomó közegnek beömlése megszűnt ós a gyűrűs térbe beszorult nyomóközeg pedig a kiömlési nyílásokon át eltávozott; a (18) szelepek ekkor ismét kiindulási helyzetükbe térnek vissza, melyből a dugattyúknak elhaladása után forgattatnak ismét el. A szelepeknek működtetését egyébként specziális szerkezetek által is lehet foganatosíttatni, melyeket a mótor főtengelyére szerelt exczenter a kellő pillanatokban hozhat működésbe s melyek hatásukat a (19) tengelyekre fejtik ki. Nyilvánvaló, hogy egy mótortengelyre több motort is lehet szerelni, melyeket kompaund-mótorokká egyesíthetünk, valamint egy-egy motoron több dugattyút s így természetesen több oszczilláló és beömlési szelepet s kiömlési nyílást is lehet alkalmazni, a nélkül, hogy a találmány lényege érintetnék. Robbanó gázkeverékkel működtetett mótor esetében a gázok keverését és robbantását a mótor melletti kamrában kell eszközölni, úgy hogy a gázok meghatározott nyomást érjenek el, mielőtt a motorba bebocsáttatnak. Az ezen feltételnek megfelelő elrendezést a 10. ábra mutatja be. Ezen elrendezésben a levegőből s illó olajok, mint petróleum gőzeiből, vagy közönséges világító gázból, vagy acetyléngázból álló robbanó keveréknek előállítására és robbantására a (41) kamra szolgál; a levegőt a mótor által működtetett nyomószivattyú a (42) tartányban összenyomja, honnan az a (4-5) kamrába a (43) szelepnek a főtengely (44) exczentere által való nyitása alkalmával juthat be. A (44) exczenter a főtengelyen ennek hossza irányában eltolható és egy szabályozó befolyása alatt áll, mely a (43) szelepnek működtetését a mótor forgási sebességének megfelelően végzi. A levegő tehát a (45) segédtartányba meghatározott nyomás alatt jut be, mely tartány viszont a (41) tartánnyal (46) szelep által van összeköttetésbe hozva, mely szelepet a kellő időben a levegőnek a (45) kamrában lévő túlnyomása nyit. Ha a motornak kisebb nyomással kell működtetve lennie, akko'1 a (42) tartányban
