28995. lajstromszámú szabadalom • Újítások légnyomású fékszerkezetek fékező szelepén

vei. A 7. ábrán bemutatott szelepfészekkel kapcsolatban a 6. ábrán szemlélhető szeleptesttel azonos szeieptest működik, ugyanazon módon, mint azt föntebb előadtuk, az 5. ábra ismertetésével kapcsolatosan és az eredmény is ugyanaz, avval a hozzáadással, hogy midőn a szeleptest a 3-mal jelölt állásba forgattatik, a (27) nyílás egyidejűleg a (43) és (45) nyílások fölött foglal helyet és így a főtartányból a (45) nyíláson és (46) vezetéken át nyomás alatt álló levegő vezettetik az alacsony nyomásnak (48) szabályozójához, a légszivattyú működésének megszüntetésére, tehát ez elrendezésnél a (46) csővezetékben alkalmazott csap elhagyható. Az eddig alkalmazásban álló fékszerkezetek legnagyobb részénél két nyomáscsökkentő szelepről kellett gondoskodni, melyeknek segélyével két meghatározott nyomás közül akár az egyik, akár a másik létesíthető a fővezetékben és a tartányokban, a szerint, a mint a közönséges, például 4 atm. nyomásnak vagy a nagy sebességnél, illetőleg lejtős pályán szükséges nagyobb, például 5 atm. nyomásnak megfelelő nyomáscsökkentő szelepszerkezet hozatik működésbe, Az általánosan ismert eddigi fékező szelepeknél a szeleptest csakis öt különböző álliásba hozható, mi mellett a bevezető nyílásoktól függetlenül lehetséges a fővezetékben a főtartányban uralkodó nyomásnak megfelelő nyomást létrehozni, azonban a mozdonyvezetőnek fékező szelepe csakis egyetlen nyomáscsökkentő szeleppel áll közvetlen kapcsolatban, a fővezetékben uralkodó nyomás szabályozására. Ha egy második nyomáscsökkentő szelep egyáltalában alkalmazva van is, ez a mozdonynak más helyén van elrendezve és a tulajdonképeni fékező szeleptől csöveken át vezettetik a levegő a segédszelephez, vagy nyomáscsökkentő szelephez, illetőleg azon visszatérítő csaphoz, mellyel a nyomáscsökkentő szelepek kapcsolatban állanak s e csapot előzőleg egy-két állásba kell elforgatni annak meghatározása végett, hogy a két nyomáscsökkentő szelep közül melyiket kell működésbe hozni, hogy a fővezetékben uralkodó nyomás a kivánt alacsonyabb vagy magasabb fokra határoltassék. A föntebbiekben ismertetett újítások segélyével e második nyomáscsökkentő szelep vagy visszatérítő csap teljesen fölöslegessé tétetik és pedig az által, hogy a tulajdonképeni fékező szelepnek szelepteste számára egy külön állásról gondoskodunk és egyszersmind a két nyomáscsökkentő szelepet közv.etetlen kapcsolatba hozzuk a fékező szelepnek tokjával vagy burkolatával. Ez elrendezés mellett tehát az, hogy a magasabb vagy alacsonyabb nyomásnak megfelelő redukáló szelep ellenőrizze a levegőnek a fékszerkezet fővezetékébe történő beáramlását, egyedül csakis attól függ, vájjon a fékező szeleptestnek a 2-vel vagy 3-mal jelölt állás fölött fekszik-e a beállításra szolgáló fogantyúja. Alig szükséges megemlítenünk, hogy e két nyomáscsökkentő szelep úgy is beállítható, hogy segélyükkel a fékszerkezet fővezetékében 4, illetőleg 5 atmoszféránál szükség esetén nagyobb, illetőleg alacsonyabb nyomás is létesíthető. Valamint az is kétségtelen, hogy elrendezésük olyan is lehet, hogy a (43) és (44) vezetékekkel összekötött redukáló szelep a nagyobb nyomásnak, míg a (33) és (35) vezetékekkel kapcsolatos nyomáscsökkentő szelep az alacsonyabb nyomásnak a fővezetékbe való bevezetését szabályozza. A 3. ábrán bemutatott kivitelnél a helyett, hogy egy a (19) dugattyúval összekötött szeleporsó ellenőrizné a (23) nyílást, a nevezett dugattyú egyik oldalával egy (56) szelepfészekre támaszkodik, mely a szeleptoknak (2) szakaszához van erősítve s a (23) nyílás e szelepfészken halad végig. A közegek, melyek e dugattyúnak az (56) szelepfészekről való fölemelkedését és erre történő visszasülyedését közvetítik, azonosak a többi ábrákkal kapcsolatban ismertetett közegekkel. A 8. és 9. ábrákon a szeleptestre és a forgatható szeleptest alatt fekvő szelepfészekre vonatkozólag módosítások vannak föltüntetve. A szelepfészeknek nyílásai lényegileg azonosak és hasonlóan vannak el-