28955. lajstromszámú szabadalom • Forgó dugattyús gáz-, gőz- vagy folyadékmótor, szivattyú vagy mérőműszer

a 9. ábra függélyes metszet (a nyíl irányában nézve a 7. ábra A—B vonala szerint), a 10. ábra a (2) hengerpalást és a két (4, 4) korong metszete, a 11. ábra az (1) dugattyu és az ezen átmenő üreges tengely nézete, a 12. ábra a hengerpalást vízszintes metszete a 8. ábra Gr—H vonala szerint, a 13. ábra a 7. ábrához hasonló metszet, de a dugattyú a kezdeti állásában van. A 14. ábra a cardioid. a 15. ábra a hozzátartozó nephroid szerkesztése módját, a 16—21. ábra pedig sematikusan a gép két együttműködő részének több, egy fordulat közben elfoglalt viszonylagos helyzetét tünteti föl. A cardioid alakú (1) hengernek a (8, 8) csapok által képezett üreges, a (9) fal által két (10 és (11) kamrára osztott tengelye van, eme kamrák közül a (10) kamara a (12), a (11) kamara a (13) csatornával közlekedik. A dugattyút a (2) elosztó veszi körül, melynek sugárirányú (3, 3) közfalai vannak. Eme közfalak belső végein sugárirányban beálló saruk vannak kiképezve, hogy a közfalak akkor is tömítve feküdjenek a dugattyúra, mikor azok némileg már elkoptak. Eme (15) sarukra, melyek az (1) dugattyún csúsznak, a (14) reteszek fekszenek, melyek a (16,16) rúgók hatása alatt állanak, tengelyére pedig a (6 6) fogaskerekek vannak fölékelve, melyek a megosztó két (4, 4) oldalfalán kiképezett (7, 7) belső fogazásba fogódzanak. A (4) lemezek alkalmas módon a (2) elosztóra vannak kiképezve, melyek az (1) dugattyú és (4) elosztó exczentrikus csapágyait képezik. A leírt gép működési módja, ha a mótor gyanánt szerepel, a következő: A (26) nyíláson folyadék jut a (25) gyűrűstérbe ós innen a két (24, 24) nyíláson az üreges (8, 8) tengely (10) kamrájába, honnan (12) nyíláson az elosztó és dugattyú között levő (22) térbe áramlik. Ha a folyadék nyomás alatt áll és a gép mótor gyanánt szolgál, a folyadék a dugattyunak az elosztó (3, 3) közfalai által határolt föliiletére nyomást gyakorol. Minthogy a dugattyú fölíiletének nagyobb része a (8, 8) tengely alatt fekszik, a folyadék nyomás a dugattyút a nyíl (13. ábra) irányában forgatja, a (6, 6) fogazásba fogódzó (7, 7) fogazás a ^elosztónak ugyanily irányú forgását fogja előidézni, de a dugattyú és az elosztó forgássebességének viszonya 2:1 fog lenni. Ha az (1) dugattyú fél fordulatot végezett,(7. ábra) az (1) elosztó oly helyzetet foglal el, melynél a (3, 3) közfalak a 13. ábrán látható helyzetükre merőleges helyzetben vannak és a (12, 13) csatornákat fedik. Ekkor a dugattyú (27) forduló vonala a (23) térben fekszik és a csatornákon túl levő része a (22) térben fekszik (7. ábra). Ha már most a gép mótor gyanánt szerepel, a cardioid(alakú dugattyú holt pontjában van és a lő, 15) sarukat a (12, 13) csatornák felett csupán csak a gép tehetlensége vagy külső erő viheti el. Ha a gép a holt pontján áthaladt* a folyadék a (12) csatornán a (22) térbe juthat és a választó falak ama helyzeténél a dugattyú ama fölületének súljpontja, melyre a folyadéknyomás hat, a (8, 8) tengely középvonalára exczentrikus és a folyadéknyomás úgy mint előbb, a nyíl irányában forgató nyomatékot létesít. A részek föntebb leírt forgása kezdetén a (2) elosztó és az (1) dugattyú között levő (23) tér (7. ábra) folyadékkal is lehet töltve, ebben az esetben a részek forgása a folyadékban nyomást létesít, mely a (13) csatornán a (11) kamrába átterjedhet és a folyadékot innen a (21, 22) nyílásokon a (20) gyűrűtérbe és a (19) nyílásokon az elvezető vezetékbe nyomhatja. Az erő fölvételére vagy leadására a (8, 8) tengely szolgál, mely czélból arra alkalmas szíjdob van fölékelve. A gép működési módjának érthetőbbé tétele czéljából a 16—21. ábrán egy oly gép két együttműködő részének viszonylagos helyzeteit ábrázoltuk, melynél az egyik rész a dugattyú vezérvonalát egy cardioid, a másik rész, a hengerpalást vezérvonalát pedig egy nephroid képezi. A két görbe szerkesztésének módja a 14 —15. ábrán látható. A cardioid akként keletkezik, hogy a görbét leíró pont egy másik pont körű! fcro ,