28952. lajstromszámú szabadalom • Eljárás egyenáramú mótoroknak a többfázisú indukcziós mótoroknak önműködő elindítására

ben külső befolyásolásokkal szemben igen érzékenyek. Nagyobb feszültségek számára ezenkívül nagy ohmikus előkapcsolt ellen­állásokat kell alkalmazni, melyek szintén igen drágák és érzékenyek. 3. Az eljárás csak egyenáramú motorok­nál alkalmazható, egy- és többfázisú induk­cziós motoroknál pedig nem, mivel ezeknél ; a fegyverzetfeszültség növekedő fordulat- ! számnál csökken. j 4. Ha az eljárást nemcsak az elindításra, j hanem pl. egyenáramú motoroknál a meg- ; állítás utáni továbbforgás fékezésére is akar­juk használni, akkor igen komplikált szer­kezetek és kapcsolások válnak szükségessé. A jelen találmánnyal, mely a következők­ben kifejtett megfontoláson alapszik, a föl­sorolt hátrányokat teljesen beszüntetjük. Ha a motort, mint előbb, három ellen­állási fokozat segélyével indítjuk el, akkor a mótor bekapcsolásánál (1. ábra) az áram­erősség mindenek előtt a (Jl) értékig növe­kedik; mihelyt a mótor forogni kezd, akkor az ellenfeszültség egy bizonyos fordulat­számnak megfelelően lassan az (E') értékig emelkedik, miközben az áramerősség foko­zatosan a (J') értékig siilyed le. Ha már most ezen (T') pillanatban az első ellen­állási fokozat rövidre záratik, akkor az áram­erősség újból egy nagyobb (Jl') értékig emelkedik. Ha erre a fordulatszám bizonyos mértékig megint növekedik, akkor az áram­erősség egy kisebb, pl. a (J") értékig sülyed, mire a második ellenállási fokozat rövidre zárásánál a (Jl") értékig ismét növekszik. Ugyanezen jelenségek minden következő ellenállási fokozatnál megismétlődnek és az utolsó ellenállási fokozat rövidre zárása után végre az áramerősség a mótor megterhelé­sének megfelelő (J) értékig csökken. A fegy­verzetáram változását szemléltető (i) görbe tehát fürészszerű alakkal bír. A helyett már most. hogy a relaisket emelkedő feszültség mellett működtetnék, a jelen indítási eljárás szerint azok csök­kenő áramnál önműködően tovább kapcsol­tatnak, vagyis arelaisket nem feszültségteker­cseléssel, hanem lényegében főáram teker­cseléssel látjuk el; ha tehát (T') idő múlva az áramerősség a (J') értékig sülyed, akkor az első relais fegyverzete szabadon bocsát­tatva az első ellenállási fokozatot rövidre zárja. Erre az áramerősség egy nagyobb (Jl/) értékig emelkedik, úgy hogy egyelőre a többi, szintén a főáramkörben levő relaisk fegyverzeteiket nem bocsátják szabadon. Csak ha újabb (T") idő múlva az áramerős­ség bizonyos értékig sülyed, akkor zárja a következő relais az újabbi ellenállási foko­zatot rövidre és így tovább. A 2. ábra az áram és feszültség változásait egy- és többfázisú indukcziós mótor elindí­tásánál szemlélteti. Ilyen motornál a feszült­ség a rotornak két kapcsa között nem nö­vekedik, hanem ellenkfzőleg csökken. A (k) feszültséggörbe tehát sülyedő ten­dencziával bír. míg az (i) áramgörbe lénye­gében ugyanoly fürészszerű alakkal bír. mint az 1. ábrában. Világos, hogy ezen, csupán az áramerősség változásain alapuló eljárás úgy egy- vagy többfázisú, mint egyenáramú motoroknál egyaránt alkalmazható. A 3. és 3a. ábrák ezen eljárás foganato­sítására szolgáló berendezés legegyszerűbb foganatosítási alakjának vázlatos rajzát lát­tatják. Ezen ábrákban (a b c) három relaist jelöl, melyek kizárólagosan főáramú teker­cseléssel vannak ellátva és melyek a (d) mótor fegyverzetáramkörében kapcsolt (wl w2 w3) ellenállási fokozatoknak egymásután eszközlendő rövidre zárására szolgálnak. Ha az (e) emeltyűs kapcsolót bekapcsoljuk, akkor az áram a -f- vezetékből egyrészt az (e) kapcsolón és a mellékárarakörű (f) teker­cselésen át a vezetékhez, másrészt a (d) fegyverzeten, az (m 1 k i h g) kontaktuso­kon és az (a b c) relaisk soroskapcsolású tekercselésén keresztül szintén a vezetékbe folyik. Eközben az áram az (n o p) fegy­verzetek megemelését (3a. ábra) okozza, úgy hogy a fegyverzet áramköre ezután a (wl w2 w3) ellenállásokon át záratik. Ha már most az áramerősség a mótor fordulatszá­mának növekedése következtében a (J') ér­tékig sülyed, akkor az első (a) relais (n) fegyverzetét szabadon bocsáttatva a (wl) ellenállást a (g h) kontaktusoknál rövidre zárja. Ennek következtében az áram újból

Next

/
Oldalképek
Tartalom