28943. lajstromszámú szabadalom • Berendezés éghető gáz előállítására illanó folyékony szénhydrogénekből

ban foglalnak helyet és részt vesznek a (p) tengely forgásában, melyet egy motor idéz elő a tengelyre ékelt szíjdob és az ezen futó szíj közvetítésével. A (b) rekesz bal végén (1. ábra) eme négy (1, 2, 3, 4) csőkígyó (b) rekesszel közlekedik, az erre a czélra szolgáló (p p' p" p'") nyílások átlósan szemben fekszenek. Ha már most föltételezzük, hogy a (b) rekesz bizonyos szintig szénhydrogénnel van megtöltve, a (p, p', p", p'") nyílások felváltva a szénhydrogénbe merülnek, illetve ebből a levegőbe lépnek ki. A (b) rekeszbe az (u) csövön át jut be levegő. Ennek az elrendezésnek következtében mindegyik csőkígyó egy bizonyos mennyiségű szénhydrogént mér ki és levegőt szív be. A folyadék és levegő a csőkígyón végig folyik, nevezetesen a külső hengerfelületben az (1, 2, 3, 4) menetek megfelelő lejtőssége miatt balról jobb felé a következő sorban az (1', 2', 3', 4') menetek ellentétes, lejtőssége miatt jobbról balfelé és a legbelső (1", 2", 3", 4") sorban ismét balról jobbfelé, végül pedig a (c) rekeszbe torkolló (v) csőbe ürülnek. A levegő nyomása a föntebb leírt pályán fokozatosan növekedik. Mikor a berendezést üzembe hozzuk, a (j) csapot kinyitjuk és a (b) és (d) rekeszt egészen az (x, v) szintig szénhydrogénnel töltjük meg, amennyiben ez ekkor az (e) tartályból az (i) csővön át — melynek alsó torkolatát a (k) szelep saját és az (1) úszó súlyának hatása alatt kinyitotta — a (d) rekeszbe és innen az (m) összekötőcsövön. az (n) kamarán és (a) henger (o) nyílásán át a (b) rekeszbe folyik. Mikor a (b) és (d) rekesz az (x-y) szintig szénhydrogénnel telt meg, a megfelelően méretezett úszó a (k) szelepet annyira fölfelé nyomja hogy ez az (í) cső alsó nyílását elzárja. Az (e) tartályban levő szénhydrogént akként pótolhatjuk, hogy a (h) csapot — mely ezt a tartályt a meg nem rajzolt másik tartálylyal vagy szállítóhordóval köti össze — kinyitjuk. Ezenközben csak arra kell ügyelni, hogy az (e) tartályban a folyadékszint ne emelkedjék az (f, g) csövek fölső torkolata fölé, mert eme csövek csak arra szolgálnak, hogy a (b, d) rekeszek és az (e) tartály azonos nyomás alatt álljanak. A folyadékszintet az (5) színtmutató üvegen át ellenőrizhetjük. A (h) csap elzárása után a (p) tengelyt forgásnak indítjuk, mikor a csőkígyók a (6) nyil irányában fognak forogni és a (q q' p" p'") nyílások eme forgás következtében a föntebb leírt módon fölváltva a szénhydrogénbe és a fölötte levő levegőbe fognak lépni. A nyomás alatt álló, karburáit levegő, az ebből lecsapott szénhydrogéngőzök és az el nem párologtatott szénhydrogén a kigyócsövön való átmenete után a (p) tengely üreges (v) részén a (c) rekeszbe fog folyni. A karburáit levegő a (z) vezetéken a fogyasztó hálózatba jut, míg az el nem párologtatott szénhydrogén a (c') lejtős síkon a (c) rekesz fenekére folyik. Mikor a (c) rekeszben a szénhydrogén egy bizonyos magasságot elért, a (t) szelepet mozgató (t') emelőkaron függő (t") úszó fölemelkedik és a szénhydrogén a (c) rekeszben uralkodó nyomás hatása alatt a (b) rekeszbe folyik vissza. A (b) és (d) rekeszben levő szénhydrogén abban a mértékben, melyben a karburálás előre halad, elfogy. Minthogy a (c) rekeszben uralkodó nyomás a (b) rekeszben levő folyadék-oszlop magasságától függ, ezt az oszlopot állandó magasságon kell tartani. Erre szolgál az (1) úszó. Amint a folyadék szintje siilyed a (k) szelep kinyílik és bizonyos mennyiségű szénhydrogén folyik ki az (e) tartályból az elfogyasztott szénhydrodén pótlására. Ennek következtében a (c) rekeszben világítási vagy motorikus czélokra szolgál állandó nyomás alatt álló karburáit levegő fog rendelkezésünkre állani, melyet — ha nyomása megfelelő — közvetlenül, vagy pedig egy nyomáscsökkentő szelepen át vezetünk a fogyasztó hálózatba. A (p) tengely üreges (v) része a (b) és (c) rekeszeket elválasztó közfalba szerelt (v') csabágyban forog. Eme csapágy gyűrüalakú (v") terébe vezetjük a (v'") csövön a kenő olajat, míg a tömítő szelenczét képező (vIV)