28940. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés ércztelepeknek kikutatására

mozog, minek következtében (h') és (m') között a kontaktus megszakad. Az (x') emeltyűn egy (4') kar van, mely az (5') rúd segélyével egy (6') reteszszel vau összekötve, mely reteszen a (w') kilincs ül. A lefelé való mozgásnál a (4') kar a (v') kilincs kerekét egy vagy több foggal elforgatja, az elforgatás nagysága függ a (3') C3av*ar állásától, mivel ez határolja az (1') rúd és (x) emeltyű mozgását. Ilyképen a (k') és (m') kontaktus-föltiletek mindig más és más pontokon érintkeznek, úgy hogy a szikraképződés folytán elkerülhe­tetlen elhasználódás a kontaktusok egész fölületén egyenletesen szétoszlik, aminek azon előnye van, hogy a készülék órák, sőt napok hosszat is szakadatlanul dolgoz­hatik. A (7') kilincs a (v') kilincskerék vissza forgását akadályozza meg. Hogy az érintkező fölületek mennél jobb karban legyenek megtarthatók, azért a kon­taktusok egy (8') edényben lévő nem vezető folyadékba, például alkoholba petróleumba stb. merülnek be. A folyadék a szikrakép­ződést csökkenti, de egyszersmind a lepat­togó platinarészecskéket is összegyűjti. A motor sebességének és a periodusok vál­toztatására, illetve beállítására az áram­körbe bekapcsolt (9') rheosztat szolgál. Ezen rheosztátnak egy czélszerű kiviteli alakja az (1' és 2') ábrákon van föltüntetve. Ez áll egy csupasz drótból, mely egy ebonit­rúdra spirálalakúan van fölcsavarva, mely ebonit-rűd fölmelegítés után köralakra haj- ; líttatik. Egy (10') kar úgy van elrendezve, j hogy a drótspirálisnak mindegyik meneté vei érintkezésbe hozható, miáltal a motor áramkörébe nagyobb vagy kisebb ellent­állás kapcsolható be. A rheosztátnak be­állítása a szekrényen kívül alkalmazott (11') emeltyűvel történik, mely mutató segélyé­vel a (12') tárcsán a (10') karnak állását mutatja. Ezen elrendezéssel tehát a motor tetszőleges sebességgel járatható. A forgássebesréget úgy lehet könnyen megállapítani, hogy, ha a (v') kilincskerék fogszámát ismerjük, megállapítjuk, hogy ezen kerék a motornak minden egyes fordula­tánál hány foggal mozog el. Ha a (v') ke­rék és (w') kilincs nem volna alkalmazvá akkor nem egyenletes, hanem egyenlőtlen lassú forgás vagy lengés keletkeznék, mi­által az egymáshoz ütköző kontaktusok mindig más és más helyen érintkeznének. Látni való tehát, hogy a berendezés sza­bályos működéséhez nem okvetlenül szük­séges a (v') kerék és (w') kilincs alkalma­zása. A hibátlan működés szempontjából azonban mégis czélszerűnek mutatkozik, hogy ezen alkatrészeket is alkalmazzuk. Egy további kiviteli alak abban áll, hogy a két kerék és sík kontaktus egymáshoz képest elmozoghatóan és exczentrikusan van elrendezve. (4'. és 5'. ábra.) A két (k') és (m') platinakontaktus oly­képen van egymáshoz exczentrikusan el­rendezve, hogy fölületüknek csakis egy része érintkezik egymással. Az alsó (m') kontaktus teljesen olyan, mint az előbb leírt kiviteli alaknál és ugyanúgy lesz a (v'J kilincskerékkel és (\v') kilinccsel moz­gatva, mint előbb. A fölső (k') kontaktus egy hornyolt (13') orsóval vau ellátva, mely a (h') rúd alsó végének egy furatában elfo­roghat és kiesés ellen a (14') csavarokkal biztosíttatik. Ha a két kontaktus egymás­hoz van szorítva és az alsó kontaktust (v' és w') kilincsmű forgatja, akkor a súrlódás következtében a fölső kontaktus is elforog. Ezáltal egy oly munka keletkezik, mely a kontaktusfölületek között lévő esetleges nem vezető anyagokat eltávolítja s amellett mindig más és más fölületek érintkezését okozza. A 6'. és 7'. ábrákon föltüntetett kiviteli alaknál az alsó elektróda egy kerek (15') tárcsából áll, mely egy kilengethető (16') emeltyű villaalakú végében forgathatóan ágyazott vízszintes csapon ül. A (15') tár­csának kerek fölülete képezi az egyik elek­tródát és pontosan hozzáfekszik a fölső elektródához, amit azáltal érünk el, hogy mindkét fölületet ugyanazon sugárral ké­pezzük ki. Az alsó kontaktusnak fölületét egy platinagyűrű képezi, mely a (15') tár­csára tetszés szerinti módon van meg­erősítve. A (15') tárcsának csapján egy (17') ki-

Next

/
Oldalképek
Tartalom