28925. lajstromszámú szabadalom • Gép, kis frekvenciájú vagy többfázisú váltakozó áram fejlesztésére

— a áramot vezető kefe azt a szegmentumot | érinti, mely a surlódógyűrűvel össze van kötve, a feszültség pedig addig marad egyenlő, míg ez az érintkezés tart. A kefék között a feszültségkülönbség ezután a maximumig nő, melyet a fegyverzet egy fél fordulata alatt ér el, a második fél fordulat alatt pedig újból zérusig csökken. Egy fordulat alatt tebát az(l) és (3) kefe között a feszültségváltozás valamely váltakozó áram egy fél hullámának lefolyása közben végbemenő feszültségváltozásnak felel meg, de ezután a következő fordulat alatt a feszültség nem változik az ellenkező értelemben, mint a váltakozóáramnál, hanem ugyanoly értelembén, mint az előző fordulatnál. Tehát ha a lüktető egyenáramot váltakozó árammá akarjuk átalakítani, csakis az szükséges, hogy akkor, mikor a feszültség zérus, az áramvezetőket egy átkapcsoló segélyével fölcseréljük. Nyilvánvaló, hogy az áramfordítás önindukcziót nem tartalmazó áramkör esetében szikraképződés nélkül végezhető, mert ebben az esetben az áramerősség és feszültség fázisa egybe vág, tehát az áramfordítás akkor történik, mikor az áramerősség zérus. Ugyanez az eljárás alkalmazható azonban — miut azt később kifejtjük, — bármekkora legyen a fáziseltolódás a feszültség és áramerősség között. Minden esetben gondoskodni kell arról, hogy a vezetékek fölcserélése árammegszakítás nélkül, tehát a fölcserélendő vezetékek végeinek pillanatnyi rövidzárása mellett és pontosan az alatt menjen végbe, mialatt az egyenáramkefe a surlódógyűrűvel kapcsolt kollektorszelet fölött áll. A két sarkú átkapcsoló eme szabatos mozgását legegyszerűebben akként biztosíthatjuk, hogy részeit az ismert módon forgógyűrűk gyanánt képezzük ki és az egyenáramú géppel együtt közös erőgépről megfelelő áttevési viszonyú (l. alább) kényszermozgást előidéző áttevés segélyével hajtjuk, a keféket pedig akként állítjuk be, hogy a vezetékcsere akkor menjen végbe, mikor a feszültség zérus. Ily forgó átkapcsoló a 2. ábrán két kapcsolásban látható és a két (a, b) félgyűrűből és két surlódógyűrűből áll, melyek a félgyűrűt kifelé elektromosan bekapcsolják. Része továbbá négy (4, 5,6,7) kefe, melyek közül kettő a két félgyűrűn, kettő pedig a két súrlódó gyűrűn csúszik. Az ábrán jobb oldalt föltüntetett elrendezésnél az áramfejlesztőtől a vezetékek a (4) és (5) kefékhez, a (6) és (7) keféktől pedig az (s) áramfogyasztóhoz mennek, baloldalt ellenben az előbbi vezetékek vannak a (6) és (7) kefékkel, az utóbbiak pedig a (4) és (5) kefékkel összekötve. Hogy a vezeték csere az átkapcsolónál minden esetben tényleg akkor menjen végbe, mikor a lüktető egyenáram feszültsége zérus, tehát mikor a fegyverzetnek a súrlódó gyűrűvel összekötött szegmentuma érintkezik a keféjével, mint azt már említettük, az egyenáramú gép fegyverzete és a forgóátkapcsoló között alkalmazott áttevés áttevési viszonyát megfelelően kell megválasztani. Minthogy pedig az előbb említett érintkezés a fegyverzet minden fordulata alatt egyszer, a vezetékváltás pedig a 2. ábra szerint kétszer történik, a 2. ábrán látható elrendezésnél, tehát kétsarkú gépnél az átkapcsolón ak fél akkora sebességgel kell forognia, mint a fegyverzetnek, tehát a fegyverzet és az átkapcsoló között az áttevési viszonynak 2 :1 kell lennie. Több, általában 2 p. sarkú gépnél a fegyverzet és a forgó átkapcsoló áttevési viszonyának 2: p kell lennie. Négysarkú gépekre vonatkozólag ebből első sorban az következik, hogy — mert ebben az esetben 2: p = 1, — a forgó átkapcsolót közvetlenül a fegyverzet tengelyére lehet ékelni. Ez a különösen egyszerű kiviteli alak a 3. ábrán látható. Itt az egyenáramú fegyverzetet a kollektoron kívül csak egy súrlódó gyűrűvel és egy megosztott gyűrűvel kell fölszerelni, minthogy ekkor a vezetékcserének minden föltétele teljesítve van. Az egyik félgyűrű közvetlenül a tekercselés valamely pontjával, a másik a súrlódó gyűrűvel és ezen és a megfelelő kefén át az egyenáramú gép egyik sarkával van összekötve. A működési 1 mód teljesen ugyanaz, ami a 2- ábrán, ne-