28914. lajstromszámú szabadalom • Javítások elektromos ívlámpákon

vül a körte szétszóró és szét nem szóró felületének határvonalát akként helyezzük el, hogy az érdes rész ne kezdődjék a reflektor élénél, hanem bizonyos mértékben a reflektor alá nyúljon, mint az a 2. ábrán látható. A reflektor széle csipkézett és furatokkal van ellátva, melyek a reflektor széléhez oly közel esnek, hogy az (1) körte érdes fölülete fölött foglaljanak helyet. A 4. ábrán látható kiviteli alaknál a lámpa körülbelül egyanúgy van kiképezve, mint az előbb leírtnál, azonban a (10) hüvely a (11) talapzatot nem veszi teljesen körül, hanem ennek egy mélyebben fekvő gyűrűalakú karimája alá fogódzik. A (12) reflektor és (10) hüvely vagy egy egészet vagy két külön álló részt képez, a mintáz az előállítás szempontjából kedvezőbbnek bizonyul. A reflektort a lámpa befogása közben mindkét esetben a (10) hüvellyel együtt fölfelé és ezt a hüvelyt a (13) karima alá toljuk, mely utóbbi a jelzett részeket összefogja. Ha azt akarjuk, hogy a lámpa által szolgáltatott fény a megvilágítandó fölületen leírt és a lámpának a megvilágított fölüléttől való távolságával közel egyenlő átmérőjű körben, teljesen egyenletesen oszoljék el, a lámpa által szolgáltatott fénynek közel akként kell eloszlania, mint a hogy azt az 5. ábrán pontozva jelzett görbe ábrázolja. Eme pontozva ábrázolt (14) görbéből kitűnik, hogy minél nagyobb az illető pontnak a kör középpontjától való távolsága, annál nagyobb intenzitású fénynek kell azt érnie, ha azt akarjuk, hogy a különböző pontok egyenlően erősen legyenek megvilágítva. Ebben az esetben, — különösen ha a megvilágított fölület nagyobb távolságban van a lámpától — a nem közvetlenül a lámpa alatt fekvő pontjainak megvilágítása is kedvezőbbé válik. Az intenzitás változásának a pontozva jelzett görbével ábrázolt törvényétől a lámpa tényleges fényelosztásának törvénye — mint azt a teljesen kihúzott görbe jelzi — némileg eltér. Ha a megvilágított ponton át a húzható sugár által a fölületre normális sugárral képezett szög növekedik, a fényerősség a reflektor hatása következtében ugyancsak növekedik, minthogy a fénynek oldalirányban történő eloszlását a fényforrásnak a reflektor és a reflektor görbületi középpontja között elfoglalt helyzete határozza meg. Ha a reflektor sugara a körte érdes fölületének sugaránál valamivel kisebb, a körte okozta fényszóródása sugarak egy részét fölfelé tereli, mely hatás érvényesülését a reflektor szélén alkalmazott nyílások lényegesen elősegítik. A reflektor fúratai és csipkéi meggátolják, hogy a lámpa alatt és fölött lévő tér megvilágítása túlságosan eltérő legyen, ezért zárt helyiségben elhelyezett lámpa a helyiség födelét is megvilágítja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos izzólámpa, az által jellemezve, hogy az izzószálat magába záró és a fényt részben szétszóró körtét részben egy a körte átmérőjénél valamivel kisebb átmérőjű reflektor födi, mely a fény egy részét visszaveri és fölfelé szétszórja, oly czélból, hogy egy akkora körfölületet, melynek átmérője a fölületnek a lámpától való távolságával közel egyenlő egyenletesen lehessen megvilágítani. 2. Az 1. alatt védett elektromos izzólámpánál az (1) körtét szorosan körülfogó, a körte sugaránál kisebb sugarú (2) reflektor oly kiképezése, hogy széleit csipkézzük és fúratokkal látjuk el, minek következtében a visszavert és szétszórt fény között az átmenet kevésbbé élessé válik. 2. Elektromos izzólámpa az 1. igény sze-_ rint, jellemezve a lámpa talapzatát körülvevő, ennek tartókarjain rugalmas korong segélyével megerősített (3) hüvely által, melynek alsó végére a talapzaton központosított és a körtére húzott reflektor a lámpának a foglalatba való becsavarásánál rászorul. 4. A 3. alatt védett berendezés egy kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy a hüvely a talapzat egy alsó, gyűrűalakú földuzzadásán van megerősítve és a reflektorral esetleg egy darabot képez. "IVAA8 RÉS2VÉJNY 'ÁiiSARÁG NYOMDÁJA BUDAPtSTEN