28910. lajstromszámú szabadalom • Acetyléngázfejlesztő készülék

áramlik; a, (14) csőbe, a mint a generátor (1) tartányának hűtővízéből kilép, (16) csap van iktatva, mellyel a generátor újra- ' töltése alkalmával a (14) csövet elzárjuk, mi föltétlenül szükséges azért, hogy a (15) harang alatti gáz a szabadba ne áramolhassák. A csapnak elrendezése olyan, hogy annak helytelen kezelése ki van zárva; e czélból a (16) csap kulcsa egy a fölső végén csavarmenetekkel ellátott (12) szár, mely a (13) szárnyas csavarral egyúttal arra szolgál, hogy vele és a szárnyas csavarral a generátor födelét, melynek szegélye a (12) szár fölvételére be van hasítva, ismert módon leszorítsuk. A (12) szárnak azon helyzetében, melyben a (13) szárnyas csavar a generátor födelét leszorítva tartja, a (16) csap a (14) csövet nyitva hagyja, ha ellenben a (13) szárnyas csavart meglazítjuk és a (12) szárat a nyíl irányában a pontozott helyzetbe elforgatjuk, mikor ugyanis a generátor födelét le lehet venni, akkor a (16) csap a (14) csövet elzárja. A (15) gázharang a (17) víztartályba konczentrikusan függ be és ennek majdnem fenekéig ér. A harang (18) födelében egy szabályozó szerkezet van, mely a lángzókba vezetett gáz nyomását kiegyenlíteni van hivatva; ez a szerkezet a (20) hengerből áll, melynek két, (21) és (22) feneke van, melyek közül a fölsőnek közepéből a (20) hengerrel konczentrikus, s mindkét végén nyitott (23) cső emelkedik ki. A (23) cső és a (20) henger közötti, részben vízzel töltött térbe a mozgatható (24) harang sülyed be; ez a (23) csövet övező s fölül a (20) cső megfelelő vezetékeiben konczentrikusan vezetett harang tehát a gáznyomásnak megfelelően leszállhat vagy fölemelkedhetik, miközben az alája a (15) harang alól a (19) csövön át betóduló gáz kifelé vízzel van elzárva. A (24) harangot (25) súllyal terheljük meg, melyet a készülékkel táplálható lángzók számának megfelelően állapítunk meg. A (19) cső a (21) fenéken keresztülvezettetve, a (23) cső tengelye mentén emelkedik fölfelé és a (26) tokokba torkol, melyek közül a legfölsőnek a gázt áteresztő szájnyílása van; ezt a nyílást a benne vezetett és a (24) harang csúcsához foglalt száron alkalmazott (27) kaucsukgömb, vagy egy alkalmas szelep zárhatja el, mely tehát a (24) harang emelkedő és sülyedő mozgásait kénytelen követni. A kaucsukgömb vagy szelep szárának alsó végén még a (28) ólomgolyó van alkalmazva, mely súlyánál fogva a szelepszár és részben a (24) harang függélyes le- és följárásának biztosítására szolgál. A gáz végül a (24) harang alól a nyilak irányában a (23) és (29) csöveken keresztül távozik a lángzókhoz. A készülék fölső részében a (15) narang és (17) hengeres tartány közötti térben egy úszó szelepes biztonsági szerkezet a harang alatti teret és harangon kívüli teret azon esetre hozhatja egymással, illetőleg a (30) csövön keresztül a külső levegővei összeköttetésbe, ha a harang alatt a nyomás egy bizonyos megengedett maximumon túllép. Ez a biztonsági szerkezet a rajzban nagyobb léptékben is föl van tüntetve és a (31) szelepből áll, mely a rövid (32) vezetéket a (35) súllyal terhelt s (34) forgáspont körül billenő (33) emelő behatására közönségesen zárva tartja; a (35) súly czélszerűen egy alul laposan végződő üres henger, melybe apró súlyos tárgyakat, így például ólomgolyócskákat lehet helyezni. Ha a gáz a (15) harang alól a lángzók felé ömlik, a mozgó (24) harangot többékevésbbé megemelve tartja és ha a nyomás túlságosan emelkedik, a mozgó harang legfölső helyzetébe emeltetik föl, melyben a (27) golyó a (26) tok szájnyílását elzárja. Eközben a lángzókat a (24) harang alatt maradt gáz táplálja, mire aztán az így részben kiürült (24) harang ismét leszáll és alája újabb gázmennyiség bocsáttatik be, s így tovább. Ha azonban a lángzók csapjai elzáratnak és így a (24) harang legmagasabb helyzetében megmarad, melyben a (26) tok szájnyílása zárva van, s a gáznyomás a (15) harangban még mindig növekszik, ez anyó-