28879. lajstromszámú szabadalom • Gázkályha

— 2 — közé vannak befogva. Eme csavarház — mint az a 2. ábrából kitűnik — atulajdonképeni csavarmenetes rész és a széles kariina között három (40) nyílással van ellátva, melyeken át az égéstermények kiléphetnek A (26) csavarház karimájához egy fölfelé ( álló (261) henger csatlakozik, melyen az j égésterményeket elvezető (41) cső van fel- j erősítve. Azt az utat, melyet az égéstermé- ; nyek a (12 13) golyó és az ezt körülvevő í (20) gömb által képezett térben követnek, a rajzon nyilak jelzik. A (12, 13) golyónak az 1. ábrán látható alakja a gyakorlatban a legkedvezőbbnek bizonyult. Minthogy a (12) gömbfölület exczentrikusan van a külső gömbben elhelyezve^ j eme rész és a (20) külső gömb között egy keskenyebb tér képződik, úgy hogy az ezen átáramló fűtőgázok mindkét fölülettel igen kedvező módon jönnek érintkezésbe, a fűtő gázréteg pedig igen vékony lehet. Ebből az okból a fűtőgázok sok hőt adnak le a (20) gömbfölületnek, mely szabályos alakja miatt ezt egyenletesen sugározza minden irány felé. Hogy a fűtőgázok által felhevített (20) gömbfölületet véletlenségből megérinteni ne lehessen, ezt egy külső (45) palásttal lehet körülvenni, melyet pl. egy váz és ennek nyílásait kitöltő csillám- vagy más lemezek képeznek. A találmány tárgyát képező gázkályha egyszerűbb kiviteli alakja látható a csatolt rajz 5. ábráján. A (2) Buuzenlángzó, melyhez a gáz ugyancsak a (3) fuvószájon, a levegő pedig a (4) nyílásokon jut be, fölfelé két szakaszban kiszélesedik és ennek megfelelően a tölcsérszerű (1). fémrésszel van körülvéve. Ennek gyűrűalakú (lb) toldatán nyugszik a külső (20) gömbfölület, melyhez itt is a (41) elvezetőcső csatlakozik. A belső golyót ebben az esetben két (13) félgömb alkotja, melyek a külső (20) gömbben konczentrikusan vannak elhelyezve. A (13) gömböt alul a (2) lángző közép részébe becsavart (11) rúd tartja, melynek fölső végén a (141) csavarház és ezen a (4-1) elvezető csövet képező csavarház van felcsavarva. A (20) gömbfölület eme két csavarház közé van befogva. A (2) Bunzen-lángzót ennél a kiviteli alaknál is a tűzálló szövetből készült (36) süveg fedi, melyen át a láng minden irány felé szétoszlik. A gázkályha ezenkívül még sok más alakban, nemcsak az 1. és 5. ábrán látható alakban képezhető ki, mely alakok közös jellemzője az, hogy a fűtőgázok a hő leadása céljából vékony, nagy kiterjedésű rétegre osztatoak szét. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gázkályha Bunsenlángzóval, jellemezve azáltal, hogy egy belső (12 13) test és az ezt bizonyos távolságban körülvevő (20) test egy üreget létesít, melyben a (2) Bunzenlángzótól kiinduló fűtőgázok vékony rétegben oszlanak szót és így adják át a bennök levő hőt a (20) külső testnek, mely azt kisugározza. 2. Az 1. alatt védett gázkályha egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a belső (12, 13) test és a külső (20) test gömbalakú, hogy ily módon a hő kedvező és egyenletes kisugározása biztosíttassék. 3. A 2. alatt védett gázkályha egy kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a belső testet egy alsó, félgömbalakú (12) rész és egy fölső, harangalakú (13) rész képezi, az alsó (12) rész pedig oly helyzetet foglal el a külső testben, hogy a két test között levő köz a közép felé megvékonyodjék és hogy a megfelelően megvékonyodott fűtőgáz réteg a (20) külső fölületet nagy mértékben hevítse. (2 rajzlap melléklettol.) 'MXA8 RÉ8ZVÉNYTÁR8AÖÁG NYOMDÁJA BUOAPEBTEft