28871. lajstromszámú szabadalom • Tok elektromágnesek, relaisk stb. számára

— 2 — ból, például vasból áll és számos kereszt­ben menő (al) mélyedéssel vagy fúrattal van ellátva. E fáratokba vagy mélyedésekbe a (b) mágnestekercsek vannak beillesztve. Mindegyik mágnestekercs egy (c) maggal van ellátva, mely szintén mágneses anyag­ból áll és az (al) mélyedés (a2) fenekére, illetőleg az (a) rúd vagy lemez hátulsó fa­lára (d) csavar segélyével van erősítve. A (b) tekercs rendes szerkezetű és egy (cl) papir- vagy egyéb anyagú burokkal bír és pedig úgy a tekercs és a mag, mint a te­kercs és az (al) mélyedés fala között. Szi­getelés czéljából a tekercs (b2) szigetelő tárcsákkal van ellátva. Az (a) rúd vagy le­mez (a2) hátulsó fala (a3) nyílásokkal van ellátva, melyek egymás alatt vannak elren­dezve és melyekben (e) szigetelő hüvelyek vannak elhelyezve, hogy az ott keresztül­ni enő (f) drótoknak az (a) rúddal vagy le­mezzel való érintkezése megakadályoztas­sék. E drótok a mágnestekercsek szilárd pólusait alkotják, melyekhez a tekercsek végei vannak erősítve, illetőleg forrasztva. Ezen (f) drótok a tekercsek hátulsó (b2) szigetelő tárcsáján mennek keresztül és ezek által tartatnak helyzetükben. Az (a) rúd vagy lemez föliiletén, minden egyes mágnes fölött néhány rúgó van el­rendezve. E rugók egy alsó (hl), egy fölső (h2) és egy középső (h3) rúgóból állanak, melyek közül az első az (a) rúdtól, hátulsó végén szigetelő szalag, mellső végén pedig egy (k) szigetelő csap segélyével el van szigetelve. A (k) szigetelő csap (kl) talpa meg van vastagítva és az (a) lemez fölü­letére van erősítve, míg annak vékonyabb része olyan vastagsággal bír, hogy ponto­san beillik a (hl) rúgó megfelelő nyílá­sába, miáltal a (hl) rúgó helyzetében rög­zíttetik. A (h3) rúgóban nagyobb nyílás van, úgy hogy e rúgó szabadon vibrálhat a (hl) és (h2) rugók között. A (h2) rúgó szabad vége a (k) szigetelő csap fölső végére tá­maszkodik. A rugók egymástól szigetelő szalagok, az (o) csavaroktól pedig (p) szige­telő hüvelyek segélyével vannak elszige­telve. Ha tehát az (o) csavarokat megszo­rítjuk, a rugók szorosan és mereven ráerő­síttetnek az (a) lemezre, vagy rúdra, míg a (h3) rúgó szabad vége a (hl) és (h2) ru­gók között szabadon vibrálhat, és így vagy az egyik vagy a másik rúgóval létesít kon­taktust. A mágnes mellső végén egy (r) armatúra van elrendezve, mely, a mint az a 4. ábrán látható, egy szögvasalakú le­mezből áll. E szögvas két (rl) és (r2) szár­ral bír, melyeknek egymással képezett szöge valamivel nagyobb 90°-nál. Az (r2) száron közvetlenül a hajlási él mellett egy (r3) nyílás van elrendezve, melyen egy az (a) lemezbe beerősített (s) csap megy keresztül. E csapra egy (sl) csavaranya van rácsavarva, mely (s2) hasítékkal bír, hogy szorosan ráfeküdjék az (s) csap csa­varmeneteire és így az (sl) csavaranyát bármely helyzetében rögzítse. Az (r3) nyí­lás nagyobb, mint az (s) csap, úgy hogy az armatúra szabadon vibrálhat. Az (rl) kar hátulsó végén egy (r4) szigetelő tárcsa van elrendezve, mely a (h3) rúgó szabad végé­vel érintkezésbe jöhet, hogy kontaktust lé­tesítsen a (hl) és (h3) rugók között. A mint az a 3. ábrán látható, az arma­túra az (a) rúd (a4) éle körül forog és ezen kívül semminemű más forgási pontot, csa­pot stb. nem igényel. Ha a (b) tekercsbe az (f) drótokon keresztül áramot vezetünk, akkor a mágneses erővonalak a (c) ma­gon, az (a) lemez (a2) hátulsó falán és az (a) lemeznek a (b) tekercset környező ré­szein keresztül a mágnes mellső végéhez és végre az armatúra (r2) karján folynak keresztül, mely utóbbi az erővonalak út­ját megrövidíteni igyekszik és így az (hl) kart megemeli, miközben a (h2) és (h3) rugók jönnek érintkezésbe. A mint ebből látható, e mágneshatás folytán az egész (r2) kar odavonzatik, tehát igen erős mág­nes és biztos mozgás létesül. A mágneses erővonalak számára egy ilyen teljesen zárt út, illetőleg csak kis légköz jelenléte tel­jesen meggátolja az áthallást és az egyéb zavaró hatásokat a különböző mágnesek kö­zött. Természetes, hogy egy ilyen egyszerű rúdban vagy lemezben annyi elektromág­nest lehet elrendezni, a mennyi szükséges,

Next

/
Oldalképek
Tartalom