28822. lajstromszámú szabadalom • Multiplex telegráf

— 3 — át. Az első út a (j) kondenzátoron, az (i) induktor két csévéjén és a (h) telepen vezet át. Minthogy azonban az induktor két csévéjén az áram azonos módon megy át, az induktorban nagy önindukczióra talál és így csak aránylag igen kis árammennyiség mehet erre, az áram főrésze pedig a (p) kondenzátoron és a (k) jeivevő (s) csévé­jén, továbbá a (gl) nyugalmi kontaktuson és a (gl) billentyű forgáscsapján megy a földbe. A (k) jelvevő által zárt helyiáramkör zárására a telefonkagyló rezgő (u) membránja és az ennek középpontjára fekvő (v) kar szolgál. A (k) jelvevő által működtetett relaisnak egyszerű vagy differencziális tekercselése van. Ha a relais tekercselése egyszerű (3. ábra), a teljes rövidzáródást a csupán a telep áramkörébe iktatott ellenállás gátolja meg, mellyel az egymással párhuzamosan kapcsolt (1) relais és (kl) jelvevő lánczola­tosan van kapcsolva. Az (11) relais annak következtében jön működésbe, hogy az (u) membrán rezgéseit ellenállásváltozások kisérik. Míg a (v) emelő és az (u) membrán között jó kontaktus áll fönn, az (11) csévén átfolyó gyönge áram a relaist nem működ­tetheti. Amint azonban a jelvevőn áram megy át, membránja rezgeni kezd, a kon­taktus rosszabb lesz, ellenállása megváltozik, tehát az (11) relais működésbe jön. Ha a relaisnek differencziális tekercselése van (2. ábra), a helyi telep rendesen a (w) ponttal van összekötve, melytől az (12) relais két csévéjéhez vezető vezetékek ágaznak el. A két cséve tekercselése ellen­tétes és az egyik (t2)-nél közvetlenül csat­lakozik a helyitelephez, míg a másik a jel­vevő membránján és az erre fekvő emelőn át a (t3) vezeték útján van a helyiteleppel összekötve. A relais teljesen úgy működik, mint az előbb leírt relais, mikor a jelvevő membránja rezgeni kezd. Úgy az egyszerű, mint a differencziális tekercselésű relais az (n) helyitelep áram­körét zárja, mely az (m) irógép működteté­sére szolgál. Bár úgy a közönséges, mint a differencziális tekercseléssel bíró relais egyenlően működik, az utóbbi mégis előnyö­sebb, mert egyszerű tekercselésű relais esetében a relaisnyelvet rendszerint rúgó vagy pedig egy a munkaárammal ellen­hatású mágnesesmező tartja a közép vagy nyugalmi helyzetében. Hogy már most a relais szabályosan működhessék, a munka­áramnak állandó erősségűnek kell lennie. Differencziális tekercseléssel bíró relaisnél ugyanannak a telepnek az árama folyik át a két tekercselésen, tehát az ellenerőt ugyanaz az áramforrás szolgáltatja, mint a munkaáramot, vagyis a relais szabályo­zása igen pontos fog lenni. A jelvevő áramkörébe kapcsolt (o) szabá­lyozó ellenállást a billentyűhöz lehetőleg közel helyezzük el. Ez az ellenállás az érzékenység szabályozására szolgál, bár ezt a szabályozást akként is végezhetjük, hogy a jelvevőt egy vízszintes, a (v) kar tenge­lyére merőleges tengelyre szereljük, melyre a jelvevő hajlásszögének megváltoztatása czéljából egy állítócsavar hat. A föntebb leirt elrendezést akként módo­síthatjuk, hogy az induktor másodesévéjét közvetlenül a vonalvezetékbe kapcsoljuk (5. ábra), a jelvevőt pedig vagy egy elága­zásba iktatjuk, vagy pedig ugyanavval a másodcsévével, mely a jeladására szolgál, kapcsoljuk egy áramkörbe. Ebben az esetben az induktornak három csévéje vau, ezek az (al) elsődcséve, a (bl) másodcséve, mely a vonalvezetékbe van kapcsolva és a (cl) cséve, mely a (k2) jel­vevő működtetésére szolgál (6. ábra). Az (al) cséve és a (cl) cséve áramkörét az (M) billentyű, melynek forgáscsapja földre van kapcsolva, fölváltva zárja. Ha az induktor másodcsévéje a vonal­vezetékbe van kapcsolva, az interruptort az induktortól elkülönítjük, mint azt a 6. ábrán (dl)-nél ábrázoltuk, hogy az induktor (bí) másodcsévéjén átfolyó egyenáramok az in­duktort ne befolyásolják. A csillapítót ennél az elrendezésnél az (el) önindukcziós cséve és az (fl) kondenzátor képezi, mely a telep

Next

/
Oldalképek
Tartalom