28790. lajstromszámú szabadalom • Tartósan égő kályha

- 3 — (d3)-al, stb. vannak jelölve. A legfölső | teleszkopgyűrű fölső széle erős (&') vas tágítással bír. azon czélból. hogy a láng az akna szájnyílásától távoltartassék. Sülő szenek alkalmazásánál ez nagy fontossággal bír, mivel ezen szenek az égési folyamat határzónáján összesülnek, úgy hogy egy szilárd gyűrű képződik, mely új tüzelőanyagnak az aknából való kiszorítását megakadályozza, ha az akna szájnyílásába benyúlik. Ezen hátrányt a fölső aknaszél említett vastagítása, vagy pedig egy az aknát körülzáró át nem tört fölületnek a rostélyhasítékok végei és a töltőakna szájnyílása közé való közbekapcsolása által küszöbölhetjük ki. A kályhának a 3. ábrában rajzolt kiviteli alakjánál az akna épúgy, mint a 2. ábrabeli kiviteli alaknál, teleszkopszerűen van kiképezve. Ezen kiviteli alak azonban a 2. ábrabelitől abban különbözik, hogy az előretolószerkezet belül van elrendezve, mi mellett annak egy része sem fekszik magában a tüzelésben. Az aknának a töltőhelyzetbe való visszavezetése az (u) fogantyú meghúzása által történik. A kályhának a 4. ábrában föltüntetett kiviteli alakja az 1-3. ábrákban rajzolt kiviteli alakoktól abban tér el, hogy ezen esetben a rostély mozgathatóan van elrendezve. (a) ezen kivitelnél is a kályhaköpenyt, (dl, d2, d3) a töltőakna teleszkopgyűrűit, (b, e) a töltőajtókat és (n) a rostélyt jelöli; (o) a töltőakna tartóit, (f) a légajtókat, (q) a hamutartót és (p) az elzárólemezt jelöli. A tüzelőanyagtartót itt is (g) jelöli. Utóbbi az 1—3. ábrabeli kivitelektől eltérően helytállóan van elrendezve. Az (n) rostély a legfölső (dl) teleszkopgyűrűvel van szilárdan összekötve. A rostélyhasítékok belső széle és a töltőakna széle közé egy folytonos (sl) fölület van beiktatva, mely a 2. ábrabeli kivitel leírásánál megadott okból, különösen sülő szenek használatánál előnyös; (ml) egy nyomólemezt jelöl, mely fölülről a tüzelőanyaghoz szoríttatik. Ezen (ml) nyomólemez az 1—3. ábrabeli kivitelek (m) nyomólemezével ellentétesen mozgathatóan van elrendezve és az (11) súly húzóhatása alatt áll. A kályha rendes működéséhez szükséges, hogy az (ml) nyomólemeznek az (n) rostély ok tói való távolsága rendes körülmények mellett változatlan legyen. E czélból az (ml) nyomólemez a szilárd (t) fémkengyel által a kályhaakna legfölső (dl) teleszkopgyűrűjével van összekötve. Az (ml) nyomólemeznek a (t) kengyel által a legfölső (dl) teleszkopgyűrűvel való összekötése ha megkívántatik, beállíthatóra is készíthető, hogy ily módon a tüzelőanyagkészlet a tűztérben hasonló módon szabályoztassék, mint az 1—3. ábrabeli szerkezteknél az (m) lemez beállítható elrendezése által. A tüzelés működési módja a tűzhely mozgatható elrendezésénél is teljesen megfelel a föntebb az 1—3. ábrabeli kiviteli alakokra vonatkozólag leírtakra, azon különbséggel, hogy itt a rostély mozog a tüzelőanyag felé, ahelyett, hogy a tüzelőanyag mozogna a rostély felé. A rostély sülyesztése ezen kiviteli alaknál az (11) súlynak az (ml) lemezre kifejtett húzása folytán történik, mely lemez a (t) kengyel által a rostéliyal, illetve a rostélyt tartó legfölső (dl) teleszkopgyűrűvel van szilárdan összekötve. Az (u) fogantyú meghúzása által az (ml) lemezt alsó helyzetéből ismét fölemelhetjük és ezzel egyidejűleg a teleszkopszerű aknát ismét kihúzhatjuk, hogy újból tüzelőanyaggal tölthessük meg. A rajzokon föltüntetett különleges szerkezeti alakok némely tekintetben módosíthatók, anélkül, hogy a találmány lényegétől eltérnénk. Különösen a rostélynak a rajzon föltüntetett helyzete és állása nem képezi ezen tüzelés lényeges alkatrészét. A rostély tetszésszerinti helyzettel bírhat, sőt bizonyos körülmények mellett függélyes gyűrűrostély gyanánt is lehet kiképezve. A helyett, hogy a rostélyt a tüzelőanyagakna külső oldalán rendezzük el, a rostély a belső oldalon is elrendezhető, mely esetben rendszerint gyűrűalakú tüzelőanyagakna alkalmaztatik. A tüzelőanyagnak a tüzelés felé való előretolását súly helyett rúgóerővel vagy hasonlóval is létesíthetjük.