28772. lajstromszámú szabadalom • Készülék lángzóknak távolfekvő pontból való meggyújtására és eloltására

A (d) fegyverzetnek ezután elfoglalt állásánál a (D) záró szelep a (g) nyílást nyitva tartja, úgy hogy a gáz az (F) csőből az (E) kamrába és a szelep fúratain át a lángzóhoz áramolhatik; egyszersmind a (k) záró szelep (1. és 2. ábrák) a (h) kúp nyílását is szabaddá teszi, úgy hogy a gáz az (E) kamrából az (i) csatornán keresztül az (o) gyűjtő csőbe és ennek nyílásán át a (c) platinaspirális alá áramolhatik. A (k) szelep megemelésére szolgáló (e) rúd szabadon vezetődik az (f) hüvelyben és a (h) hüvelynyílást nem tölti ki egészen úgy, hogy a gáz ezen nyíláson átáramolhatik. A (k) záró szelep, mely az (o) gyújtó cső (j) kamrájában van elrendezve, egy kis fémhengerből áll, melynek alsó vége ólomból vagy más lágy fémből van készítve és alsó oldalán vájattal bír. Ezen ólomrész arra szolgál, hogy vájatával a (h) kúp fölületére illeszkedve, a gáznak a gyújtó csőbe való áramlását megakadályozza. Midőn ugyanis a (d) fegyverzet sülyed, az (e) rúd utána sülyed, a mi akkor következik be, ha az (A) cséve áramkörét megszakítjuk. Az ekkor sülyedő (k) záró szelep ólomrészével a (h) kúp nyílására fekszik föl és ez által biztos zárást létesít. Hogy az ólomrész a (h) kúpon mindig ugyanazon állást foglalja el, annak elforgatását megakadályozzuk az által hogy a (k) hengert a (j) kamra falában kiképezett (1) behorpasztás (5. ábra) segélyével függélyesen vezetjük, mely behorpasztás a hengernek egymással diametrálisan szemben elrendezett (n) hornyainak egyikébe nyúlik. Azon (n) horony, mely az (1) behorpasztással nem kapcsolódik, a gáznak az (o) cső nyílásához való szabad áramlását biztosítja, a mikor is az ezen nyílásból kiáramoló gáz a (c) platinaspirális által meggyújtatik. A (c) platinaspirálist hordó (a) és (b) rudak (1. ábra) az ürös (q ql) rudakba vannak betolva, melyek közül a (q) rúd az (r) kapoccsal van összekötve, míg a (ql) rúd az (s) kapocs segélyével az (A) cséve egyik végével van összekötve. Ily módon az (a b) rudakat mélyebbre vagy magasabbra állíthatjuk be, a szerint, a mint azt a lángzó megköveteli. A gyújtó cső hasonló módon mélyebbre vagy magasabbra állítható be, hogy a gáz a spirális közelében áramoljék. A másik (u) kapocs a (B) cséve egyik végével van összekötve, mely csévének másik vége pedig, valamint az (A) csévének másik vége a készülék fémes részeivel van összekötve. A (B) cséve a (t) fegyverzetre (6. ábra) hat be, mely a (v) fokot hordja, melybe az (A) cséve (d) fegyverzetének (vl) nyelve becsappanhat (1., 3. és 6. ábrák). A készülék működése a következő: Midőn az (A) csévébe áramot küldünk, a (d) fegyverzet alulról fölfelé vonzatik és két (p) toldatával a (C) rudakat és az ezek által hordott, az (E) kamrában elrendezett (D) záró szelepet a (g) nyílásról leemeli, úgy hogy a gáz az (E) kamrába áramlik és a záró szelep fúratain keresztül alángzót táplálja. Egyidejűleg a (pl) toldat az (e) rudat emeli meg, mely viszont a (j) kamrában elrendezett (k) záró szelepet a (h) kúpról emeli le, úgy hogy a gáz az (o) gyújtó csőbe és ebből a (c) platinaspirális alá áramlik. Ezen spirális az áramkörbe lévén igtatva, a rajta átfolyó áram által izzásba hozatik és az (o) gyújtó csőből kiáramló gázt meggyújtja. Ezen vékony és hosszú láng viszont a főlángzóból kiáramló gázt gyújtja meg. A (d) fegyverzet vonzatván, a (t) fegyverzet (v) foka mögé csappantja (vl) nyelvét, mely ezelőtt ezen fok alatt volt. Ha már most az (A) cséve áramkörét megszakítjuk, a (d) fegyverzet nem vonzatik többé és ennek következtében saját súlya alatt eredeti állásába igyekszik viszszatérni. Mihelyt azonban (vl) nyelve, melylyel szilárdan van összekötve, a (t) fegyverzet (v) fokához ér, további sülyedésében meg van akadályozva. Ezen állás eléréséig a (d) fegyverzet oly darabbal sülyed, hogy a vele együtt