28702. lajstromszámú szabadalom • Készülék élelmi szereknek forró levegővel való elkészítésére

a füstelvezető berendezéssel lehet összekötni. A (g) födő alatt egy másik levehető (1) födő van, mely az (f) tartályt tömörebben zárja el, mint a (g) födő, mely czélból ismert (m) hydraulikus elzárás van alkalmazva. Az (1) födő legmagasabb részén (n) nyílással bír. Az (f) tartályban egy harmadik (o) tartály van elrendezve, mely az illető élelmi czikkek fölvételére szolgál; ezen (o) tartály (p) támaszokon nyugszik és (q r) rostélyokkal bír, melyekre az elkészítendő élelmi szerek helyeztetnek; a (t) nyílással ellátott, levehető (s) födő ezen tartályt lezárja. A készülék egyes részeinek elrendezése nem tetszőleges, az egyes részeknek meghatározott föladatuk van; azonban esetleg azonos értékű eszközökkel helyettesíthetők. A tüzelésnél erről máivolt szó; az (m) hydraulikus elzárás helyébe más jó elzárás léphet; hydraulikus elzárást létesíthetünk pedig esetleg (u)-nál is; a rajz szerint (v w) támaszokon nyugvó két rostély helyett más, ugyanazon czélnak megfelelő eszközök nyerhetnek alkalmazást, számuk lehet más stb. A készülék működésének módjára vonatkozólag három szakaszt kell megkülönböztetnünk: az üzembe helyezés, az elkészítés vagy párolás és az üzemen kívül helyezés. Az üzembe helyezés a következő: Miután az elkészítendő élelmi szereket, például több sonkát a rostélyokra helyeztük, a vizet (f) tartályba töltöttük és a fűtő lángot meggyújtottuk, a forró égési gázok az (1) nyilak irányában áramlanak és a (2) nyilak irányában friss égési levegőt szívnak be. A többi tartályba az égési gázok nem léphetnek be, a mennyiben levegőtartalmuk a fokozódó melegítés folytán kitágul, miáltal az égési gázok behatolása egyszerű és természetes módon megakadályoztatik. Ha a víz párologni kezd, akkor az égési gázok átlépése a belső tartályokba még inkább ki van zárva; a legbelső tartályban lévő levegő folytatódó kitágulása a gőz behatolását is megakadá-I lyozza. | Ugyanez áll a kikészítés vagy párolás folyamatára. A míg a levegő a legbelső tartályban kitágul és az (s) födő (t) nyílásán eltávozik, gőz betódulása ki van zárva. Később egyensúlyi helyzet áll be; a (t) nyílást elég kicsinyre választjuk, hogy a két tartály lég-, illetve gőzalakú tartalmának kiegyenlítése, összekeveredése a legbelső tartályban szóba sem jöhet. Az (f) tartályban lévő bizonyos túlnyomás ezenkívül a belső tartályban, illetve az élelmi szerekben tartalmazott nedvesség elpárolgását vagy megakadályozza, vagy minimumra redukálja. Minthogy a legbelső tartály a hőforrás közvetlen behatásától el van vonva és csak forró víz vagy vízgőzzel van körülvéve, hőfoka 100° Celsiust semmi szin alatt nem haladhatja túl. 100° Celsiusnál magasabb hőfok csak akkor jöhetne szóba, ha az (f) tartályban fejlesztett gőz nyomás alatt állana. Azonban ki van zárva, hogy számbavehető feszültség keletkezzék, mert a fejlesztett gőz az (n) nyíláson kiléphet. Ha ezen kilépő gőz feszültsége nagyon csekély is, mégis elegendő, hogy az (n) nyíláson kilépő gőzsugárnak bizonyos sebességet adjon, miáltal ezen sugár az égési gázokra szívó hatást gyakorol. Az égési gázok ezen módon nemcsak a (k) nyílásokon a szabadba vezettetnek, hanem a légbevezetést (e)-nél úgy szabályozhatjuk, hogy csak annyi levegő áramoljék be, a mennyi az elégéshez épen szükséges; így tehát meleg nem megy veszendőbe az által, hogy fölösleges levegő jönne be és a nélkül, hogy az égésben részt venne, az (a) tartályon át áramlanék és a lángtól hiába meleget vonna el. Az (n)-nél kilépő gőzsugár szívó hatása nélkül nem volna lehető a friss levegő bevezetésének ily szabályozása, illetve meghatározása, mert az a veszély állhatna be, hogy az égési gázok hiányos huzama miatt az elégés tökéletlenné válnék és a láng végül megfulladna. Különös 'entősége van az (n)-nél kilépő gőzsugár hatásának akkor, midőn a