28677. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés több zárt edényben lévő folyadéknak egymással való elegyítésére

Csaplyukait megfelelő szerszám segélyével a szükséges módon megmunkáljuk. A (2, 3) csöveknek az (5) akonában lévő része, mint azt a 4. ábra mutatja előnyösen félkörkeresztmetszetűre van alakítva. A ('2, 3) csöveknek a hordókból kiálló vége gummitömlők fölvételére alkalmas módon van alakítva. Más edények alkalmazása mellett a (2 és 3) csöveket az edény különböző pontjain vezethetjük be, így pl. négyszögletes edények alkalmazása mellett az edény négy sarkán egy-egy (2) csövet és az edény közepén egyetlen (3) csövet rendezünk el. Az elegyítőcsapot tartalmazó akona beverésének megkönnyítésére az 5. és 6. ábrában föltüntetett sulyok szolgál, melynek (6, 6) szárai az akona (7, 7) helyeire támaszkodnak, míg a (2, 3) csövek a (6, 6) szárak közé illeszkednek, úgy hogy a sulyok a (8) végére mért ütések segélyével az elegyítőcsapot könnyen beverhetjük anélkül, hogy a (2, 3) csövek megsértésétől kellene félni. A hordókba bevert i 11. az (1) edényekbe illesztett elegyítőcsapokat most csövek vagy tömlők segélyével egymással összekötjük és pedig úgy, hogy mindegyik elegyítőcsap (2) csöve, a következő csap (3) csövével van összekötve, továbbá az első edény (2) csövét a (9) cső segélyével egy (10) szivattyú nyomócsövével, az utolsó edény (3) csövét pedig a (11) cső segélyével a szivattyú szívócsövével kötjük össze. Ha a (10) szivattyút megindítjuk, ez az utolsó hordóból ennek (3) csövén és a (11) csövön keresztül folyadékot szí és a folyadékot a (9) csövön és az első hordó (2) csövén keresztül az első (1) edénybe löveli. Miután a (2) cső (4) vége oldalt van hajlítva a folyadék ezen csövet a (12) nyíl irányában (2. ábra) hagyja el, és ez (1) edényben lévő fonadékot a (13) nyilak irányában keringésbe hozza, a mint ezt a 2. ábra föltünteti. Fölösleges bővebben magyarázni, hogy ezen keringésre való tekintettel, igen előnyös vízszintesen fekvő hengeres edényeket használni, aminek a lefektetett hordók tehát teljesen megfelelnek. Az (1) edénybe szorított folyadék nyomást gyakorol az edényben lévő folyadékra és azt a (3) csövön át a következő (1) édénybe szorítja, a melyben ugyanezen folyamat ismétlődik. Ily módon a folyadék az egyik edényből a másikba jutván az összes edényeken keresztülhajtatik, és a (2) csőből való tangencziális kiömlés folytán egyes edényekbe belövelt folyadék az illető edényben lévő folyadékot hathatósan fölkavarja és így avval alaposan elegyedik. A hatás fokozásához hozzájárul azon körülmény, hogy a (3) csövek az edényekben lévő folyadéktömeg közepéből, tehát legkevésbbé mozgásban lévő vagyis tökéletlenül elegyedő részéből vezetik a folyadékot a következő edénybe, az előbb nyugvásban lévő folyadék nagy sebességgel ömlik ki és a leghathatósabban keveredik ezen edény tartalmával. Ezzel tehát mindegyik hordó tartalmának nyugvó tömege a következő hordóban a legerősebb mozgást végző tömeggé válik, amely körülmény a gyors és tökéletes keveredést föltétlenül biztosítja. Az eljárás fent leirt foganatosítási módja legelőnyösebb és a leggyorsabban vezet czélhoz. Természetes azonban, hogy a folyadékot megfordított értelemben is vezethetjük át az edényeken, vagyis a (3) csöveken be és a (2) csöveken, ki amidőn a (2) csövek végei a fölszaporodott folyadékba bele fognak érni. A (32) összekötőcsövek egyikét vagy többet előnyös üvegből készíteni, hogy a folyadék áramlását ellenőrizni lehessen. Ha a keverendő folyadékok elnyelt gázokat tartalmaznak pl. ha fiatal bort akarunk egyenlősíteni, úgy az elegyítési munkafolyamat alatt a nyomás annyira növekszik, hogy a szivattyú hajtását igen megnehezíti. Ekkor a (11) csövet megszakítjuk és az 1. ábrában pontozottan jelzett módon egy nyilt (14) kádat iktatunk közbe. Ekkor a folyadék egy része az edényekben uralkodó nyomás hatására a kádba ömlik, mire a szivattyút egy ideig fordított értelemben járatjuk, miáltal az edényekben összegyúlt fölös gáz azokból eltávozik. Ha a szivattyút ezután ismét az eredeti értelemben kezdjük