28668. lajstromszámú szabadalom • Gyorsfékszelep légritkításos fékekhez

Megjelent 190Ü. évi november lió <>-án. MAGY SZABADALMI Kin. HIVATAL SZABADALMI LEIRA S 286Ö8. szám. V/a/3. OSZTÁLY. Gyorsfékszelep légritkításos fékekhez. LENZ ÁGOST MÉRNÖK BÉCSBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 április hó 22-ike. A találmány tárgya egy gyorsfékszelep légritkításos fékekhez. A csatolt rajzon függélyes metszetben a gyorsfékszelep egy kiviteli alakja van példaképen ábrázolva. Az (1) harangszelep tetszőleges pontján egy (2) keresztfal megy át, melynek közepén (3) áttörése van. A gyorsfékszelep szelepháza (4) födelében a (3) áttöréssel szemben egy a (2) keresztfal felé irányult (5) csap foglal helyet, melynek hossza akkora, hogy mikor a harangszelepet a vezetőcsapnak a gyorsfékező állásba állításánál a (7) fékvezetékbe bejutott levegő fölemelte és mikor ez a szelepház (4) födelére fekszik, az (5) csap alsó vége a (2) fal (3) áttörésébe lépjen be. Ekkor a (3) áttörés által képezett nyílást, melyen a levegő a fővezetékből a fékhengerhez csatlakozó (6) csőbe juthat, az (5) csap lefojtja, ennek megfelelően a fékhenger megtöltésére szükséges időt meghosszabbítja, másrészt pedig a lefojtás következtében a fővezetékbe jutó levegő nagyobb része kénytelen eme vezetéken végigáramlani, mi a fékezőhullám terjedési sebességét növeli. Ezenkívül a leírt elrendezés még azt is biztosítja, hogy a fővezetékben uralkodó légnyomás a harangszelep nagyobb fölületére hat, mint a tányérszelep alkalmazása esetében, tehát a harangszelep, ha egyszer fölemelkedett, hosszabb ideig marad nyitva. Ha a fővezetékbe a levegőt csak oly mértékben vezetjük be, hogy a harangszelep meg ne szólaljon (üzemi fékezés), a levegő a (3) áttörésen megy a fékhengerbe, mely áttörés, minthogy az (5) csap a harangszelep záró helyzeténél nem ér a (3) áttörésig, lefojtva nincsen. A (3) áttörés nagyságát könnyen szabhatjuk meg oly módon, hogy a harangszelep csakis akkor jöjjön működésbe, mikor a fővezetékbe a nyomás egész pontosan meghatározott értékig fokozódott, illetőleg mikor a nyomásfokozódás bizonyos meghatározott sebességgel megy végbe, miáltal az üzemi és a vész- vagy gyorsfékezés között a különbség rendkívül éles, tehát nem történhetik meg, hogy a lokomotivvezető gyorsfékezést végez, mikor üzemi fékezést akar végezni és viszont. Az (5) csapot lefelé annyira meg lehet nyújtani, hogy a harangszelep záróhelyzeténél is a (3) áttörésbe nyúljon, csakhogy ekkor eme csap alsó végét, mint azt pontozva jeleztük, vékonyabbra kell készíteni, mint annak fölső, a harangszelepnek záróhelyzeténél a szelepbe lépő végét, ezenkívül