28642. lajstromszámú szabadalom • Billentyűs távíró transzmitter

- 3 — tusokkal, illetve a támasszal nincsenek | érintkezésben. A (d) billentyűrúd, a (g) keresztrúd, a j (gl g2) csuklós lábak és a (g3 g4) görgők egymás között elektromos kapcsolatban állanak és az (e) emeltyű közvetítése által a gép vázával elektromos kontaktusban állanak, mely viszont a (b3) tartóra szerelt (i) kapoccsal áll kapcsolatban. Mindegyik billentyű (c3) kapcsa a telep egyik sarkával van összekötve, melynek másik sarka a földdel van összekötve és az összes billentyűk közös (i) kapcsa a vezetékkel van összekötve vagy megfordítva. A gép működése a következő: Ha egy tetszés szerinti betűt vagy jelet, akarunk átvinni, akkor a megfelelő billentyűt a (dl) gombnál az ujjal lenyomjuk. A lefelé mozgó (d) rúddal a (g) keresztrúd is lemozog és a (g4) görgő a (h) támasszal jön érintkezésbe; minthogy a (g2) csuklós láb nem hajlik alulról fölfelé és minthogy a (g) keresztrúd megfelelő karjának hossza nagyobb, mint a (h) támaszfal és a (d) billentyűrúd közti távolság, következik, hogy a billentyűrúd lenyomásánál ez utóbbi a rugalmas (f) pálczikák hatása ellenében az (a2 b4) hasítékokban az 1. ábrán jelzett pontvonalozott helyzetbe a (cl c2) kontaktusok felé szoríttatik. A (d) billentyűrúd ezen eltolása azt eredményezi, hogy a (g3) görgő a (cl c2) kontaktusokkal biztos érintkezésbe jön, a mi ezen szerkezet nélkül nem következnék be, minthogy a (g) keresztrúd megfelelő karja rövidebb, mint a (d) billentyűrúd és a (cl c2) kontaktusfölület közti rendes távolság. A (d) billentyű lenyomásánál tehát a (gl) csuklós láb kissé meghajlik és a (g3) görgő a (cl c2) kontaktus vezető és szi- | getelő részei fölött egymásután elhalad (1. ábra pontvonalozottan rajzolt helyzet). Ebből a fönt jelzett kapcsolatok folytán adódik, hogy az áram a telep és a vonal kö- J zött a következő úton halad: (c3) kapocs, j a (cl c2) kontaktus (c2) vezető részei, a j (g3) görgő, (g) keresztrúd, (d) billentyűrúd, (e) emeltyű, a gép váza és az (i) kapocs. Ennek folytán a lenyomott billentyűn lévő betű pontjainak és vonalkáinak megfelelő rövidebb és hosszabb áramimpulzusok vitetnek át a vonalra és közöltetnek a fölvevővel. A midőn a billentyű legalsó helyzetét elérte, a (g4) görgő elhagyja a (h) támaszfalat azon pillanatban, a mikor a (g3) görgő a (cl c2) kontaktust elhagyta, amidőn az (f) rudacskák a (d) billentyűrúdat ismét balra (1. és 2. ábra) az (a2 b4) hasítékok végeihez nyomják. Ha a billentyűt eleresztjük, akkor utóbbi az (e) emeltyűre ható (e2) rúgó által ismét fölemeltetik, mi mellett a (g2) csuklós láb meghajlik és a (g3) görgő nem érintkezik a (cl c2) kontaktussal (2. ábra). Ez által a vonalra átvitt jel megismétlését a billentyű fölemelkedésénél elkerüljük. Azon czélból, hogy megakadályozzuk a billentyű túlgyors lenyomását, a mi az átvitelben zavart okozhatna az által, hogy a hosszii és rövid impulzusok közötti különbség elenyészik, mindegyik billentyű czélszerűen egy szabályozó készülékkel van összekötve. Ezen szabályozó készülék egy (j) fogasívből áll, mely az (e) emeltyűre van erősítve és mely egy hosszú, (k) fogaskerékkel jön kapcsolatba; utóbbi az egész billentyűzet mentén végighalad, és (kl) tengelye az (a) szekrényen kívül egy vagy több (k2) szárnyat tart. Ha egy billentyűt lenyomunk, akkor a (j) fogasív a (k) fogaskereket és a (k2) szárnyat elforgatja, melyek a levegőben forognak és így ellenállást fejtenek ki, mely elegendő arra, hogy a billentyű túlgyors lenyomása megakadályoztassák. Annak elkerülésére, hogy egy billentyű lenyomásánál az összes többiek is lemozogjanak, a (j) fogasív rendes helyzetében kapcsolaton kívül áll a (k) fogaskerékkel és utóbbival csakis a billentyű lefelé való mozgásának kezdetén jön kapcsolatba (1. ábra). Ezen szerkezet helyett bármely más alkalmas szabályozás is alkalmazható.