28602. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék éghető folyadékok elgázosítására
2 A vízgőz hasonló módon hat a következő képletek szerint: H2 0 + C = 2H + C0 2H2 0 -j- C = 4H + C02 Egyidejűleg az alkalmazott kipuffogó vagy más gázokban tartalmazott gyakran nem jelentéktelen melegmennyiségeket ismét hasznosítjuk, mert világos, hogy az ezen gázok által a rektortákba bevitt meleg a hőmérsékletet fokozza, mely fokozást e nélkül külső fűtés által kellene létesíteni. Hogy az elgázosítás tökéletes legyen, még arra van szükség, hogy az éghető folyadék elgőzölögtetése folytouosan és aránylag lassan menjen végbe. A mellékelt rajz 1—3. ábráiban fiiltüntetett készülék lehetővé teszi, hogy az éghető folyadékok elgázosítását a megadott értelemben végezhessük. A készülék egyetlen egy retortából áll, melybe az éghető folyadékot egy fúvóka befecskendezi. A folyadék a fúvókából való kilépésnél szétporlasztatik és a kipuffogó gázokkal vagy más föntebb nevezett gázokkal keverődik. A retorta oly módon van berendezve, hogy a keverék a retortában fokozatosan a tökéletes elgázosításig hevíthető, mire a keverék merőlegesen a rotorta lapos feneke felé kerül. A feneket igen erősen melegítjük. A bomlás ily módon a gőzöknek ezen fallal való benső érintkezése folytán biztosíttatik, mi mellett az érintkezés ezen ponton azáltal segíttetik elő, hogy a gázáram kiterjeszkedni törekszik és irányát hirtelen megváltoztátja. A keverék ezután a retorta többi részein áramlik át, mely retorta nagy hőmérsékletre van hevítve és oly módon van berendezve, hogy a gázáram számos fojtásnak vettetik alá, a mi a gázáram kilépését késlelteti és a gázoknak a hevített falakkal való érintkezése bensőségét fokozza. Az éghető folyadékot a (2) fúvóka fecskendezi be az (1) retortába. A folyadékot megfelelő módon, pl. tápcső segélyével egy tartányból vezethetjük a fúvókához, mely tartány szabályozószeleppel van ellátva; a hozzávezetést a (4) szivattyú segélyével is végezhetjük, melynek dugatytyúját a (3) görbetárcsa oly módon működteti, hogy a nyomófolyamat hosszú és a szívófolyamat igen rövid, hogy csaknem folytonos befecskendezést kapjunk. Ha az elgázosító mótor táplálására szolgál, akkor a szabályozó szelep vagy szivatytyút hajtó görbe tárcsa regulátor behatása alatt állhat és a folytonos vagy csaknem folytonos befecskendezés egyáltalán nincs a mótor szívóperiodusára korlátozva. Az éghető folyadék a retortába való belépésnél szétporlasztatik és az (5) szelepen át belépő kipuffogó- vagy hasonló gázokkal keverődik. A keverék a mérsékelten hevített középső csőalakú (17) részben lefelé mozog, melyben az éghető folyadék elgőzölög. A (17) elgőzölögtető csőből való kilépésnél a keverék a retorta erősen megmelegített fenekével jön érintkezésbe és kényszeríttetik, hogy irányát megváltoztassa és a retortának gyűrűalakú, nagy hőmérsékletre hevített részébe emelkedjék. A (17) cső külső oldalán lévő (21) szárnyak azt létesítik, hogy a gázáram átbocsátónyílása ismételten lényegesen szűkíttetik, miáltal a gáz aránylag lassú tovamozgása és a retorta falaival való tökéletes érintkezése biztosíttatik, úgy hogy az elgázosítás tökéletes, ha a gázok a (15) kibocsátónyíláshoz lépnek. A legalsó (21) szárny a legnagyobb és így a legnagyobb sebességveszteségekre ad okot. Ennekfolytán az ásványi részek, valamint a csöppalakú, vagy folyékony állapotban maradt alkatrészek a permanens gázokból kiválhatnak és ezen szárny fölső fölületén lerakódhatnak. Az ily módon lerakódott termékek erősen hevíttetnek, minek folytán fölbomlanak, úgy hogy végül az alsó szárnyon csak az ásványi, el nem gázosítható részek maradnak vissza. A középső (17) elgőzölögtetőcsőben czélszerűeu egy fémből vagy más alkalmas anyagból készített nem olvasztható (25) háló van elrendezve, mely a csövet kitölti és a gőzöknek az átáramlásnál akadályt képez. Ezen háló által az elgőzölögtető fölület megnagyobbíttatik, mi mellett el van kerülve, hogy az éghető folyadékból csöppek a retorta fenekére essenek, miáltal a bomlás befolyásoltatnék.
