28598. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés a tüzelés hőjének különböző folyadékokból való gőzfejlesztés általi kihasználására
sítő és az (f) túlhevítő fűtőföliileteinek úgy kell szerkesztve lenniök, hogy a fűtőgázak lehetőleg az (a) elgőzösítő belsejében uralkodó hőmérsékletre hűljenek le. A másik (b) elgőzösítő, melyben a következő magasságú forrponttal bíró folyadék gőzölög el, kétféle fűtőfölülettel bír és pedig először a szokásos tűzesővel vagy tűzcsövekkel, melyek az (a) elgözösítőből vagy (f) túlhevítőből jövő fűtőgázokat vezetik s az elgőzösítendő folyadéktól elválasztják, továbbá a lecsapódási vagy kondenzátor-fűtőfölületekkel. melyek az első ízben elgőzösített folyadéknak lecsapódó gőzeit választják el a most elgőzösítendő folyadéktól. Ha ugyanis az (a) elgőzösítőből eredő gőzök az (i) szerkezetben munkájukat elvégezték, akkor a (b) elgőzösítőben fekvő (d) kondenzátor cső rendszerbe vezettetnek s abban lecsapódnak, miközben a lecsapódás alkalmával fölszabaduló melegüket a (b) kazái.ban gőzzé alakítandó folyadéknak adják át. A kondenzátorcsövek a (b) elgőzösítő két végén külön gyűjtőcsövek segélyével köttetnek egymással össze, vagy pedig a (b) elgőzösítő, a közönséges föliileti kondenzátorok módjára mindjárt kettős fenékkel látható el. A lecsapódott folyadék a tápláló szerkezetet is magában foglaló (m) vezetéken keresztül ismét az (a) kazánba vezettetik vissza.. A fütőgázok által hevített fűtőfölületek nagyságának úgy kell megállapítva lennie, hogy az (f) túlhevítőből jövő fűtőgázok ezen fölületeken oly hőmérsékre hűljenek le, mely a (b) kazánban uralkodó hőmérséknél csak igen kevéssel legyen magasabb. A (b) kazánban fejlődött gőzök a (g) túlhevítőn keresztül, mely úgy a tűzeső vek módjára kiképezett fűtőfölületek előtt, mint azok mögött vagy azokon belül is elrendezhető, a (k) hengerbe vagy turbinába áramolnak s ott munkát végeznek. A (b) elgőzösítő tehát fölületi kondenzátor alakjával bír, melyen egy fűtőcső, illetve egy tűzcsőköteg vonul végig. A (c) elgőzösítő ugyanúgy van berendezve, mint a (b) kazán. A (b) kazánban fejlődött gőzök, miután a (k) hengerben vagy turbinában munkát végeztek, a kondenzátorcsövekben lecsapódnak s az (n) tápláló vezeték a lecsapódott folyadékot ismét visszavezeti a (b) kazánba. A közönséges fűtőfölületek gyanánt szolgáló s a (b) kazánból és (g) túlhevítőből jövő fűtőgázak vezetésére szolgáló tűzesőben vagy csőkötegben ezen fűtőgázak a kémény hőmérsékére hűlnek le. A (h) túlhevítő, melyen keresztül a (c) kazánban fejlődő gőzök áramolnak, ugyancsak a közönséges tűzcsöveket képező fűtőfölület előtt, mögött vagy annak belsejében rendezhető el. Az egyes elgőzösítő kazánoknak a fűtőgázak által súrolt fölületét úgy kell kiszámítani, hogy a gázak hőmérséke mindig az illető kazánban uralkodó hőmérsék közelébe sülyedjen. Miután a (c) kazánból származó gőzök az (1) szerkezetben munkát végeztek, a vízzel hűtött (e) kondenzátorba vezettetnek, melyből az (o) tápláló vezetéken keresztül a (c) kazánba nyomatnak vissza. Ha az (a) kazán rostélyán fejlődő fűtőgázak mennyisége igen csekély, akkor megeshetik, hogy a fűtőgázak hőtartalma az (f) túlhevítőből való kilépésük alkalmával éppen csak annyi, amennyit a (g) és (h) túlhevítők fölvehetnek, illetve amennyi ezek számára elegendő. Ezen esetben a (b és c) elgőzösítőket csak kondenzátoros fűtőfölületekkel szükséges ellátni. A (b és c) kazánok még azon esetben is egyszerű tűzeső nélküli kondenzátorok gyanánt képezhetők ki, ha a fűtőgázak több meleget tartalmaznak, mint amennyit a (g és h) túlhevítők fölvenni képesek. Ámbár a fűtőgázak ezen esetben kevésbbé kedvezően használtatnak ki, azonban a szerkezet egyszerűbb lesz. Különben is minden egyes esetben gondosan megvizsgálandó, vájjon az egyszerűbb szerkezet vagy pedig a fűtőgázak jobb kihasználása mutatkozik-e gazdasági szempontból előnyösebbnek. A háromanyagú gép termikai hatásfoka, ha 310° és 190° között anilint, 190" és 80° között vizet, 80° és 20° között pedig aethylamint alkalmazunk, az egyes fokozatokban a következő : *ia = 0-080; -/)v = 0-160; *)„ = 0-105.
