28556. lajstromszámú szabadalom • Görgős bútorlábsark

zetben megbírja. A rúgó közönségesen a III. ábrabelí helyzetet foglalja el és csak kivételes esetekben, ha igen nagy súly ne­hezedik reá, nyomatik teljesen össze, mint ezt a III. ábra láttatja. A (8) rúgótoknak alakját az V., VI. és VII. ábrák tüntetik föl; hengeres oldal­falai, melyek az V. ábrában síkba kifejtve láthatók, fölül a (7) lemezre boruló (16) karimákkal bírnak (II. és VII. ábra). Az oldalfalak függélyes szélei nem érnek ösz­sze és azok alul a középütt (18) lyukkal bíró (17) lemezbe mennek át, mely még azokon a pontokon, a hol a fölfelé nyúló oldalfalak meg vannak szakítva, egymással szemközt az oldalfalakat is kis részben kö­rülfogó (11) karimás szegélyekkel bírnak, melyek azon hüvelynek fölvételére szolgál­nak, melybe a bútorláb-sark a bútor lá­bán betolatik. Ezen utóbb említett hü­velybe a (8) rúgótokot könnyen be lehet tolni. A (8) rúgó tok fölfelé nyúló falai a sík (17) lapnak karimás (11) szegélyeitől (10) hasítékok által vannak elválasztva, miáltal a (8) rúgó tok falainak kellő rú­gós feszültség van biztosítva. A (8) rúgó­tokot alsó lapjának (18) lyukával a (9) száron könnyen fölfelé és lefelé lehet tolni. Ha a bútor súlya, mely a jelen ta­lálmánybeli bútorlábsarkkal fölszerelve van, a (12) lap (11) karimáira nehezedik, a (8) rúgótokot és ezzel a (7) lemezt lenyomja s az (5) tekercsrúgót kissé összenyomja, úgy hogy ily módon a bútor rúgós alátá­masztást kap. A (2) hasítékok a jelen találmánybeli bútorláb-sarknak lényeges alkatrészei, mert ezek alkalmazása folytán a görgők a bú­torláb alól kissé oldalt kihelyeztetnek és így oly esetben, ha a bútort a görgő sík­jához merőleges irányban akarjuk eltolni, a görgő önként a mozgás irányába fog be­helyezkedni; ez ugyan más görgős bútor­lábaknál is így van, azonban a jelen ta­lálmány szerint a hasítékok alkalmazása folytán a görgőnek sohasem kell negyed­fordulatnál nagyobb fordulatot megtenni, mert ha például a görgők a hasítékok in­nenső végében foglalnak helyet és a bú­tort magunk felé tolni akarjuk, akkor a görgőknek nem kell hátrafelé elfordul­niok, hanem a hasítékokban ezek túlsó végeibe helyezkednek el. Ily módon a padló vagy a szőnyeg kevesebb koptatásnak van kitéve. Az (5) rúgó a bútort érő lökések­nek tompítására is szolgál és rúgós hatá­sát még a (17) laphoz rúgósan csatlakozó (16) falak is elősegítik. Ha továbbá az ilyen rúgós lábsarkakkal ellátott bútor el­mozgatása közben valami akadályba ütkö­zünk, úgy a görgők a rúgó hatása folytán a kisebb akadályokon átugorhatnak. A je­len találmánybeli lábsark a közönséges szé­keknek kellemes rúgósságot kölcsönöz és például bölcsőkön alkalmazva, fölöslegessé teszi ezeken egyéb a hintálást elősegítő szerkezeteket. Nagyobb kivitelben zongo­rákon alkalmazva, ezeknek könnyű eltolha­tóságát biztosítja. Ugyan a (8) rúgótok a (6) és (7) leme­zekkel együtt a jelen találmánynak fontos alkatrészei, azonban a foganatosításban mégis többféle módosítást lehet eszközölni a nélkül, hogy a találmány lényege érin­tetnék, így például a rúgós elrendezést le­het a (2) hornyokkal ellátott lemez nélkül is használni vagy fordítva. A IV. ábrában föltüntetett foganatosítási alak szerint pl. a rúgó s a (6) és (7) lemezek elmaradnak, de a (3) görgő fölvételére szolgáló hasíté­kokkal bíró (1) lemez, a (9) szár és a (8) tok, (11) karimás szegélyeivel teljesen ugyanazok, mint az elsőnek leírt foganato­sítási alaknál; a IV. ábra szerint a (8) tokot fölül (15) lemez borítja, mely a (8) tök és (9) szár relatív helyzeteinek bizto­sítására szolgál. A (9) szár válla lejjebb van elhelyezve és rajta a (11) karimákkal bíró (12) lap közvetlenül fölfekszik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Görgős bútorláb-sark, jellemezve az ál­tal, hogy a görgő tengelycsapjai egy megfelelően hajlított lemez hasitékaiban foglalnak helyet, mely hasítékok a bú­torláb középtengelyén átmenő síkban fekvő középpontjuktól kétfelé kissé emelkednek oly czélból, hogy a görgők a legkisebb reájuk nehezedő nyomás

Next

/
Oldalképek
Tartalom