28553. lajstromszámú szabadalom • Írógép

hatóan vannak az állványba ágyazva és egy (C) emelő alá nyúlnak, mely az állvány fölött van ágyazva, és a (c) rúd útján az állvány első oldalán alkalmazott (D) áram­zárólemezzel van csuklós kapcsolatban. A (c) rúd a (D) lemez egy nyílásán szabadon van átvezetve és a (c2) csavarházat viseli, melynek segélyével a (D) lemezzel össze van kötve. A billentyűzet legelőnyösebben két egyenlő és szimmetrikusan elrendezett részre oszlik, ezért elégséges, ha csak az egyik részt ismertetjük. Megjegyzendő azon­ban, hogy ha a billentyűzet egyik feléhez tartozó (C) emelőt működtetjük az egyik billentyű megütésével, a másik oldalon levő (c) rúd a (D) lemez nyílásában eltolódik, úgy hogy valamely billentyű leütésével az összes a nyomtatást végző tagokat műkö­désnek indítjuk ugyan, azonban csak az a (C) emelő fog elmozdulni, mely az épen megütött billentyű fölött foglal helyet. Akár az egyik, akár a másik (C) emelő mozduljon is el, záródni fog az az áramkör, mely a gép nyugalr i helyzeténél a (D) áramzárólemezzel nem érintkező (E) áram­zárókontaktustól indúl ki és mely az (F) áramforráson és a (G) elektromágnes csévén vagy szolenoidon át a (D) áramzárólemez (H) sarokkapcsolójához megy. Ha tehát a (D) áramzárólemez az (E) áramzárólemezzel érintkezésbe jön, a szolenoid (I) magját illetve az elektromágnes a fegyverzetét meghúzza. A mag vagy fegyverzet képezi a mótor mozgató részét, mely a nyomtató­berendezést működteti. A betűtartót mozgató szerkezetet a rajz szerint egy forgó (J) tengely képezi, melyre egy (K) kar lazán van fölhúzva, de melyet egy kötés az (L) betű tartó vagy betű korong nyugalmi helyzeténél eme karral kapcsolat­ban tart. Ez a betűkorong a (K) karon nyugszik és egy (k) ék útján van evvel összekötve, úgy hogy a (K) kar forgásában részt vesz, mikor a kar az (L) tengellyel kapcsolva van. A tengelyt az (m) hasítékkal ellátott (M) hengerszelet mozgatja, eme hasíték a hengerszelet (m2) középvonalától két oldal felé lejt és a gép hátsó végén az (n2) csapon ágyazott (N) emelő tölfelé görbülő (116) karján ágyazott (n) görgővel működik együtt. Az (N) emelő másik (nl) karja az (I) magon forgatható (i) karral oldható összeköttetésben van, mely kar csúcsa az emelő (nB) rovásába fogódzik. Mikor az (nl) kar fölfelé mozog, az (u) görgő lefelé szőrűi, ennek következtében a (J) hengert a hasíték hajlás szöge és az (N) emelő kilengése által meghatározott szöggel az egyik vagy másik irányban elfor­gatja, vagyis a henger tengelyével kapcsolt (L) betűtartót a kellő módon beállítja, amennyiben a lenyomandó betűt a nyomtató állásba (a rajz szerint a gép közép vonalába) állítja. Amint az áramkört egy billentyű leütésével zárjuk, a mótor működésnek indúl és mozgató része a leirt mozgást létesíti. Hogy az (n) görgő, mely nyugalmi hely­zeténél az (m) hasíték csúcspontján áll, a hasíték megfelelő ágába lépjen be és a (J) tengelyt a leütött billentyűnek megfelelően forgassa el, az emelő mellső karja csuklós, úgy hogy a görgő a hasíték csúcspontjától mozgása kezdetén az egyik vagy másik oldal felé tolódjék el. Ezt akként érjük el, hogy az (N) emelő mellső (n4) karja egy (n5) csap körül forgatható, az (n4) karnak bizonyos mérvű elforgatása czéljából pedig eme kar alatt az állványban forgathatóan ágyazott (0) karok vannak alkalmazva, melyek fölső (0) széle akként van lerézsülve vagy alá metszve, hogy eme fölületével a megfelelő (C) emelő (P) karján alkalmazott (p) peczekkel kapcsolódjék. Ha már most a (C) emelőt az egyik billentyű leütésével forgásnak indítjuk, a megfelelő (0) kar a kart a nyugalmi helyzetében tartó (ol) rúgó ellenében hátra felé forog. Minthogy az (0) karok az (n4) kar felé fordúlt oldalukon egy-egy, eme kar (nlO) kiugrásával kap­csolódó (o2) lerézsüléssel vannak ellátva, a hátra felé forgó (0) kar az (n4) kart az (o2) lerézsülés, és (nlO) kiugrás hatása alatt a gépnek a kartól elfordúlt oldala felé forgatja. Ennek megfelelően az (n) görgő is kitér a hasíték csúcsán fekvő középállásából és az (m) hasíték amaz ágába lép be, mely a gépnek a meg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom