28535. lajstromszámú szabadalom • Szerkezet levegőnek gázzal világítási czélokra való összekeverésére

— 2 — hozatalánál az egész szállítandó gázkeveréknek csak az egyik szívószelepen kellene beáramolnia. Egy további előny abban áll, hogy a levegő szívó szelepe egyidejűleg visszacsapó szelep gyanánt szolgál. Ezen esetben a máskülönben a légvezeték elzárására szükséges szelep elhagyható. A gázból és levegőből álló keverék, melyet a következőkben egyszerűség kedvéért gázkeveréknek fogunk nevezni, beszívásánál keletkező ellenállást még azáltal is csökkenthetjük, hogy a visszavezető csövet a szívószerkezet munkaterével kötjük össze. Ezen esetben a szeleptestek előtt, melyek a gáz és a levegő beáramlását elzárják, egy külön visszacsapó szelep van elrendezve, mely rendesen üresen működik, de mely a visszavezető cső működésénél zárva tartatik és ezáltal a levegő és a gáz beáramlását elzárja. Ezen elrendezés különösen vezényelt gáz- és légbebocsátó szerkezeteknél alkalmazható előnyösen. A mellékelt rajzokban az í. ábra a szerkezetnek oly foganatosítási alakját láttatja, melynél a gázkeverék előállítása külön szívószerkezetekkel történik; a 2—5. ábrák a gáz és levegő számára közös szívószerkezettel bíró foganatosítási alakokat láttatnak; a 6—8. ábrák a szelepeknek különböző elrendezését nagyobb léptékben láttatják. Az 1. ábrában látható foganatosítási alaknál az (1) szívószerkezet a gáz számára, a (2) szívószerkezet a levegő számára szolgál. Az (1) szívószerkezet a (3) gázszívó szeleppel, melyhez a (4) gázvezeték csatlakozik és az (5) nyomószeleppel van ellátva, mely a (6) nyomó gázvezetékkel áll összeköttetésben. A (4) gázbevezető csőben a (7) visszacsapó szelep van elrendezve, mely a gáznyomás hatása alatt a (3) szívószelep felé nyílik. A levegőnek (2) szívó szerkezete a (8) szívószeleppel és a (10) nyomószeleppel van ellátva. A (8) szelep a (9) légbevezető ! csővel, a (10) szelep a (11) nyomócsővel áll összeköttetésben. A (9) csőben a (12) visszacsapószelep van elrendezve, mely a (8) szívószelep felé nyílik meg. A két (6) és | (11) cső a közös (13) nyomócsővé egyesül, | mely a (14) nyomótartályba, gazométerbe vagy effélébe vezet, mely a gázkeveréket befogadja és a (15) csövön keresztül a fogyasztási helyhez bocsátja. A (13) nyomó cső közvetlenül a fogyasztó cső is lehet. A (16) cső közvetlenül a (14) tartállyal vagy pedig a (22) cső által a (13) nyomócsővel van összekötve. Az elágazó (18) cső (4) gázbevezető csőnek a (7) visszacsapó szelep és a (3) szívószelep között lévő (20) részébe torkol, míg a (16) csőnek (19) elágazása a (9) légbevezető csőnek a (12) visszacsapó szelep és a (8) szívószelep között lévő (21) részébe torkol. A visszavezető csőnek (18) ágában a (23) visszacsapó szelep van elrendezve, mely a (20) csőtoldat felé nyílik. Ezen szelep arra szolgál, hogy a gáznak a (4) vezetékből a (18, 19) csövekbe való áramlását és ezáltal a (9) légbevezető csőbe való áramlását megakadályozza. Hasonló módon a visszavezető csőnek a (19) ágában is egy (23) visszacsapó szelep van elrendezve. A (16) csőben a (17) túlnyomási szelep van elrendezve, melyet különböző nyomásokra állíthatunk be. A föltüntetett túlnyomású szelep az (56) diafragmával van összekötve, oly módon, hogy a szelep megnyílik, ha az (a) nyíl irányában a (14) tartályból a diafragmára túlnyomás hat. A leirt szerkezet működése a következő: Az (1, 2) szívószerkezetek a (3, 8) szelepeken keresztül ismeretes módon gázt, ill. levegőt szívnak be és azt az (5, 10) nyomószelepeken keresztül a közös (13) nyomóvezetékbe hajtják, mely a gázkeveréket a (14) tartályba, ill. a (15) fogyasztási csőbe vezeti. Ha a (14) tartály nyomása meghatározott határ fölé emelkedik, midőn pl. nagyobb mennyiségű gázkeverék állíttatik elő, mint a mennyi fogyasztatik, akkor az (56) diafragmára ható túlnyomás megnyitja a (17) szelepet. A gázkeverék ezután a (14) tartályból a (16) csövön keresztül a visszavezető csőnek (18 és 19) ágaiba áramlik. A (18) ágban áramló gázkeverék a (4) gázcső (20) csőtoldatába jut és a (7) visszacsapó szelepet