28533. lajstromszámú szabadalom • Egyesített gáz- és vízcsap gázzal fűtött vízforralókhoz

— á — forgóján a föliratos (e) korong (5. ábra) van fölerősítve, mely kerületén a különböző föliratok számának megfelelő számú, köralakú (f) kivágás és egy fogantyú van kiképezve. Az (f) kivágásokba a rugós (g) csappanó fogódzik, mely a korongot és így a csapforgót is a beállított helyzetben rögzíti. A csapforgó falának három nyílása van; a gázt a (c) gyujtólángzóhoz vezető (h) nyílása, és a (j) gázvezetéket nyitó (i) nyílása és a vízforraló (b) gáz vezetékét nyitó (k) nyílása. Az (e) korong alsó fölületén a kiemelkedésekkel és mélyedésekkel ellátott gyűrű van kiképezve. A hosszabb (1) kiemelkedés a gázcsap forgója «meleg» állásának, az ezt követő hosszú (m) mélyedés a «langyos», az ezután következő rövidebb, de mélyebb mélyedés a «gyujtás» a következő és az (1) kiemelkedésnél kisebb (o) kiemelkedés a «hideg», végül a (p) mélyedés a «zárva» jelzésű állásnak felel meg. A gázcsap és a hozzátartozó részek egységes egészet alkotnak és a most leírandó vízcsappal, illetve ennek tokjával karélyok és (q) csavarok útján van összekötve. A 7. ábrán látható vízcsapba a víz a vezetékből az (r) csőcsonkon jut be, a csap maga pedig a gázcsap föliratos korongján kiképezett, kiemelkedésekkel és mélyedésekkel ellátott oldala felé forduló mellső végén egy kis (t) görgővel fölszerelt (s) szeleptestből és a szeleptest tokjának belsejében alkalmazott (u) betétből áll. Eme betétnek négy, egymástól 90° távolságban lévő (v) nyílása van, hogy a vezetékben uralkodó nyomás a kazánhoz vezető (w) csőcsonkra is átterjedhessen, mikor a szeleptestet az (1) vagy (n) kiemelkedésre fölfutó (t) görgő a vízvezetékben uralkodó nyomás ellen nyitja. A (w) csőcsonk mellett a kis (z) csap van alkalmazva, hogy szükség esetén az egyébként a kazánba vezetendő vizet elvezethessük. A leírt egyesített gáz és vízcsap működési módja a mondottakból világos ugyan, azonban azt ennek daczára röviden ismertetni fogjuk. Mikor a csap a «zárva» jelzésű állásban van, a gázvezeték zárva van, de zárva van a vízvezeték is, minthogy az ebben uralkodó nyomás az (s) szeleptestet akként tolja el, hogy az ezen alkalmazott (t) görgő a korong (p) mélyedésében feküdjék. Mikor a csapforgót a «hideg» jelzésre állítjuk, a gázvezeték még mindig zárva van ugyan, azonban a (t) görgő, mely az első (o) kiemelkedésre fölfut, az (s) szeleptestet némileg eltolja, úgy hogy ez fészkéről leemelkedhetik és a víz a kazánba folyhatik. Amint az (e) korong a «gyujtás» jelzésű álláson túl elfordul, a gázvezeték az (i) nyíláson át nyílik ki, egyben a (h) nyílás is nyit és a gáz a gyujtóláughoz jut. Nyit azonban ekkor a vízcsap is, amennyiben az (s) szeleptest (t) görgője a «gyujtás» jelzésnek megfelelő (n) mélyedésnél magasabb (m) gyűrűszakaszon mozog. Mikor a gázcsapot a «langyos» állásra állítjuk, a gázcsap fokozatosan nagyobb és nagyobb mértékben nyitja a lángzóhoz vezető vezetéket, de nyit a vízcsap is, végül a «meleg» jelzésnek megfelelő állásban úgy a gáz- mint a vízvezeték teljesen nyitva van, amennyiben a (t) görgőnek az (1) gyűrűszakaszra történő fölfutásnál az (s) szeleptest üléséről teljesen leemelkedik és a víz a (v) nyíláson át a vízforralóhoz vezető (w) vezetékbe áramolhat. A mondottakból világos, hogy a gázbeömlés a vízbeömléstől szoros függésben van, amenn3r

iben a gázláng csakis akkor gyújtható meg, mikor a vízforraló kazánja már megtelt, vagy a megtelése legalább is megkezdődött, tehát a kazán a túlhevülés következtében meg nem sériilliet. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Egyesített gáz- és vízcsap gázzal fűtött vízforralókhoz, azáltal jellemezve, hogy a gázcsap nyitása a vízcsap önműködő nyitását idézi elő, amennyiben a gázcsap forgatásánál a forgóján alkalmazott korong a vízcsapnak a víznyomás által önműködően zárva tartott szeleptestét nyitja. i 2. Az 1. alatt védett egyesített gáz- és víz-