28530. lajstromszámú szabadalom • Eljárás szövetek nyomtatására szolgáló hengerek előállítására
Megjelent 1903. évi október lió 1 7-én. 28580. szám. XIV/©- OSZTÁLY. Eljárás szövetek nyomtatására szolgáló hengerek eló'állítására, S0UTHW00D WALTER EDMUND WILLIAM MÉRNÖK LONDONBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 január hó 27-ike. A találmány tárgya egy eljárás szövetek nyomtatására szolgáló hengerek előállítására, mely eljárás szerint a rajzokat rézből, sárga rézből, alumíniumból, zinkből vagy más hasonló anyagból készült hengereken állítjuk elő. Ennél az eljárásnál a simára leeresztergályozott hengereket első sorban salétromsavban vagy más oly savban fürösztjük, mely a hengereken gyönge szemcsézést létesíthet, de lehet a szemcsézést homokfúvók vagy más hasonló berendezések használatával végezni. Az ily módon előkészített hengerfölületre a bevésendő rajzot átmásoljuk vagy közvetlenül fölrajzoljuk, pl. valamely lámpakoromból vagy más hasonló anyagból készült zsíros festék segélyével. Az így fölrajzolt mintát ezután rögzítjük, mely czélból a hengereket valamely híg salétromsav- vagy káliumbichromát- vagy más oly oldattal kezeljük, mely a henger szabadon fekvő fölületét megmarhatja. Ezután a hengert valamely közönséges zsírfestékkel vagy más sav-álló anyaggal befestékeljük, mely festék által csakis a munka lesz befedve, majd egy tengelyre húzzuk föl és savból, vagy más a henger anyagát megmaró folyadékból álló fürdőben forgásnak indítjuk. Eme fürdőben addig marad a henger, míg a rajz részletei elég világosan láthatókká nem válnak. A henger fölületéhez tapadt savat tiszta vízzel alaposan lemossuk, a rajzot valamely rezerváló festékkel befestékeljük, vagy sárkányvérrel, valamely szurokszerű vagy más hasonló anyaggal beporozzuk. Ezután az egész hengert fölmelegítjük, a rezerváló festéket vagy a használt rezerváló anyagot megolvasztjuk, úgy hogy a henger kiugrásainak csúcsán lerakodott anyag eme kiugrások oldalfölületeire is lefolyjék. Mikor az anyag ily módon megolvadt és a kiugrások oldalfölületén végig folyt, a rajzot körül veszi és azon bevonatot létesít, mely meggátolja, hogy a sav a rajzot magát is alámarja. A föntebb leírt műveletet, nevezetesen a rezerváló festék fölrakását és megolvasztását, valamint az ezt követő maratást annyiszor ismételjük, hogy a rajz eléggé kiemelkedővé váljék. Kitűnt, hogy a gyakorlatban a hengereknek az a tulajdonsága, hogy a hengernek a vonalak között lévő, tehát a tisztán hagyandó fölületeknek megfelelő fölületelemeinek szerkezete akként változik meg, hogy azok szúrágásos fához hasonlóvá válnak, vagyis hogy azokon finom, tűhegyszerű