28528. lajstromszámú szabadalom • Ívlámpa zárt haranggal

- 3 -és mindaddig megszakadva marad, míg a fényív ellenállása túlságosan nem növekedik. A mondottakból világos, hogy a lámpa szabályozása igen egyszerűen történik a (6) eséve hatása alatt, mig a lámpa meggyújtását és a szenek széthúzását a (4) cséve végezheti. A leírt lámpa szerkezeti részletei a következők : A lámpa maga zárt haranggal bíró ívlámpa. A kamarát, melyben a fényív képződik, két konczentrikus (25—26) üveghenger alkotja, ezek közül a belső teljesen zárva van, míg a külsőnek (27) nyílásai vannak, hogy a levegő szabadon keringhessen a két henger között levő térben és így a túlságos felhevülés elkerülhető legyen; ezenkívül hogy a kamara a gázfejlődés kö vetkeztében föl ne robbanhasson, annak alsó végén, a záró lemezben, egy szelep van kiképezve, melyet a lehető legegyszerűbb módoa lehet szerkeszteni. Az (1 és 9) sarokkapcsoló a lámpán kívül helyezhető el és az áramvezetőket a lámpa alsó végén kiképezett, gázcsőszerű (30) hüvelyen lehet a lámpába bejuttatni. Az áramforrás pozitív sarkától jövő vezeték a lámpaváztól szigetelt (31) sarokkap csolóhoz csatlakozik, melynek fölső vége a 'fölső szerkezetet viselő (34) lemezbe megerősített (33) oszlopon fölszerelt (32) lemezzel érintkezik. Innen az áram a lámpavázba és ebből a lámpaváztól nem szigetelt fölső széntartóba megy. A (6) csévétől jövő mellékáramkör a (35) sarokkapcsoló, a (36) oszlop, (37) sarokkapcsoló és (8 és 23) árammegszakító útján csatlakozik a negatív vezetékhez. Hogy az alsó szén befogását kényelmesen lehessen végezni, a lámpa két részre van osztva (1. 1. és 5. ábrát). Alsó (38) részét bajonett-zárszerű kapcsolat erősíti meg ama kamara alsó (40) részén, melyben a fényív képződése végbe megy. Ha az alsó szenet befogni akarjuk, a lámpa két részét elválasztjuk egymástól, a régi (3) szén maradékát eltávolítjuk és új szénnel helyettesítjük, melyet a rugalmas és a fényív képződése közben föllépő lökések hatását meggátló (41) csíptető rögzít. A fölső szén elhelyezése igen egyszerűen akként végezhető, hogy a két (18 18') tengely közé egy új szenet huzunk be, mely a régi szén maradványát kilöki. A (2) szenet elmozdulása közben a (45) porczelláncső vezeti. Az az előtét ellenállás, mely* szükséges, hogy a lámpát 110 voltos áramkörbe kapcsolhassuk, vagy a fölső szabályozó szerkezet, vagy az alsó (4) cséve körül helyezhető el. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. ívlámpa zárt haranggal, jellemezve egy főáramkörbe kapcsolt és a szeneket a lámpa meggyújtása czéljából széthúzó cséve által, melynek vasmagja egy második, mellékáramkörbe kapcsolt cséve áramkörének zárására szolgáló áramzáróval van összekötve, hogy eme második cséve akkor, mikor annak áramköre záródik és mikor az magját meghúzza, a fölső szenet mozgató hengereket mágneses vagy mechanikus úton működésnek indíthassa ós a szeneket egymáshoz a kellő mértékben közelíthesse. 2. Az 1. alatt védett ívlámpánál a mellékáratnkörű cséve áramkörének megszakítására egy eme mellékáramkörbe kapcsolt áramszakító és egy az elektromágnes magjával kapcsolt visszahúzó rúgó alkalmazása. 3. Az 1. alatt védett ívlámpánál az alsó szénnek a főáramkörbe kapcsolt cséve vasmagjába való befogása egy rúgós csíptető segélyével, mely a levált szénrészecskéknek bejutását is meggátolja. 4. Az 1. alatt védett ívlámpánál a lámpa vázának két részre osztása, mely részek bajonett-zárszerüen vannak egymással kapcsolva, úgy hogy a lámpa két részének szétválasztása által az alsó szén eleihelyezése megkönnyíttetik. 5. Az 1. alatt védett ívlámpánál a fényív képezésére szolgáló kamarának két konczentrikus üveghengerrel való elzárása, melyek közül a külső nyílásokkal van ellátva, hogy a levegő a két henger között levő térben szabadon keringhessen. PALLAS ÍÉS7VÉN* TÁRSASÁG NYŰMOAJA HUOAPESTS* (2 rajzlap molléklettel.) \