28496. lajstromszámú szabadalom • Elektromos vasutak munkasodronyának fölfüggesztése

— 2 sodronynak a nyíl irányában való kifeszítése esetére bekövetkeznék- az az eshetőség, hogy a sodrony kihúzódnék anélkül, hogy az éket is maga után vonná. Ez okból az éket egyik oldalán érdesre vagy fogazottra lehetne ugyan készíteni, de e mellett avval a hát­ránnyal kellene számolnunk, hogy ez az ék a beverés alkalmával a sodronyon sérülést ejt és a kihúzás ellen még sem nyújt fol­tétlen biztosságot. Ezen hátrányok kiküszö­bölésére a jelen találmány szerint ékalakú (k) test szolgál, melyet alsó föiületén rovát­kolással a legelőnyösebben csavarmenetekkel látunk el. A sodrony végét teljesen hasonnemú rovát­kolással látjuk el, ezekre a (k) testet föl­tesszük és csak ezután verjük be az (1) éket Ha most a sodronyt kifeszítjük, akkor ezzel a (k) test, a rovátkos fölületek folytán erő­sen össze van kapcsolva és ennélfogva a sodrony mozgásainak engednie kell; ekkor pedig vagy a (k) testnek az ékkel szemben az ék félé, vagy a (k) testnek az ékkel együtt a tartó felé való eltolódása következlietik be, azonban mindkét esetben ez az eltoló­dás az ék meghúzását jelentené, úgy hogy a sodrony kiszabadulásának lehetősége tel­jesen ki van zárva. A (g) fémtest végein még sima (1) ékeket verünk be és ezeket végeiken fölhajlítjuk, ennek nem az a czélja, hogy ezen ékek a sodronyt hosszirányban tartsák, hanem inkább az, hogy a (g) fémtestnek vékonyodó végeit a sodronyhoz odafogják és így az áramszedőnek enyhe lökésmentes járását biztosítsák és azt eredményezzék, hogy a fémtestnek a közepe felé lassankint vasta­godó keresztmetszetű részét a sodrony len­gései és hajlásai közvetítésére kissé előre­húzzák s így a sodronynak merevsége miatt való elgörbülését kikerüljük. Az (1) éket tehát alkalmas szorító csavarral vagy egyéb mechanikai segédeszközzel is helyettesít­hetjük. Hasonlóképen teljesen mindegy, hogy a leírt megerősítési módot sodronyösszekötö­kapocsszemeknél (1. ábra) vagy keresztezé­seknél, vonalszigetelőknél, váltóknál vagy efféléknél alkalmazzuk. Ilyen foganatosítási alak megmagyarázá­sára szolgál az 5. ábra, melyben egy vonal­szigetelő az új sodronyfölfüggesztéssel és pedig a baloldalon nézetben, a jobb oldalon hosszmetszetben van föltüntetve. Ebben az ábrában a (h, i, k) és (1) betűkkel jelölt részek azonosak az 1, 2, 3 és 4. ábráknak ugyanezen betűkkel jelölt részeivel, míg az (m és n) betűk a vonalszigetelő két vég­darabját jelölik, melyek az előző ábrákban a (g) fémtestnek felelnek meg. Ezek a vég­darabok az (o és p) szigetelők, a (q) vonó­rúd, az (r) nyomórúd és az (s) híd által a szokásos módon vannak egymással kapcso­latba hozva. A találmánybeli megerősítési módnak min­den más fölfüggesztésnél való alkalmazása szakértő által további magyarázat nélkül kivihető s azért fölösleges itt minden egyes esetet tárgyalni. A megerősítési mód egy további előnyéről azonban eddig még nem volt szó, mely t. i. a sodrony feszültség kényelmes szabály oz­hatóságában rejlik. Tapasztalat szerint ugyanis a munkasod­ronyt sem túlerősen, sem gyöngén kifeszíteni uem szabad. Az első esetben könnyen el­szakad, míg a másodikban nagyon lelóg és túlságosan ide-oda leng. Ezen okból a hőmérsékváltozásokra való tekintettel jó, ha a meleg évszakban a sod­ronyt kissé megfeszítjük és a tél beálltával ismét meglazítjuk. Ha már most a jelen találmánybeli meg­erősítésnél a sodronyt jobban ki akarjuk feszíteni, akkor nem kell egyebet tennünk, minthogy a sodronyt egy fölfüggesztésről a közönséges feszítő vasakkal jobbról és balról megfogjuk, amennyire csak kell össze­húzzuk, végül a rögzítő ékeket kivéve, a sodronyokat a közép felé jobban összetoljuk s az ékeket újra a kellő helyre fektetve beverjük. A sodronyfeszűltség meglazítása czéljából természetesen ellenkezőleg kell eljárnunk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos vasutak munkasodronyának fölfüggesztése, jellemezve a sodrony-

Next

/
Oldalképek
Tartalom