28469. lajstromszámú szabadalom • Berendezés födéllemez előállítására

- 2 velet, vagyis a lemez peremezése. A (6) peremező kar, mely körszeletalakú keresztmetszettel bír (3. ábra), az (1) stanczlap egy félkörkeresztmetszetű vályújában van elhelyezve. Az által, hogy a fölső stanczlap is keresztmetszetben félköralakú, megfelelő vájattal bír, ezen vájatok a stanczlemezek egymásra való helyezése által egy csapágyat alkotnak, melyben a (6) kar forgatható (3. ábra). A fölső (2) stanczlemezben vannak a ki-és betolható (8) ékek, melyek a 2. ábrában nézetben, a 3. ábrában pedig metszetben láthatók. Ezen eltolható (8) ékek a trapézalak két nem párhuzamos oldala mentén úgy vannak elhelyezve, hogy a (2) stanczlap alsó fölületével egy síkba essenek (3. ábra). Ezen (8) ékek kifelé álló élei képezik a peremek alkotásához szükséges idomot. A perem akkor fog képződni, ha az alsó stanczba elhelyezett (6) karokat forgatjuk és ezen karok az alsó és fölső stancz közé befogott lemez széleit a (8) ékek élein áthajlítják. Hasonlóan, de ellenkező irányban fog a (7) kar működni. Ugyanis, ha a (6) kar a leírt módon a lemezt fölfelé peremezi, akkor a (7) kar azt lefelé peremezi, mert ezen (7) kar a fölső stanczban van elhelyezve (4. ábra). Ezen (7) peremező karnak megfelelő (5) élképző idom az alsó (1) stanczlappal egy darabból van képezve (4. ábra). Az által, hogy a lemez egy és ugyanazon időben fölfelé és lefelé is lesz peremezve, továbbá az által, hogy a (6) karok (9)-nél mintegy csúcsban végződnek (1. ábra) és végre az által, hogy az alsó (1) stanczlemezből szilárdan képezett (5) élképző idom (10)-nél szögalakú irányváltozást szenved (1. ábra), ezen helyen az egyidőben fölfelé és lefelé való peremezés által egy sajátos forma (5. ábra) a (11) védősüveg keletkezik; ugyanis a lefelé menő peremek süvegszerűen a fölfelé menő peremekbe mennek át, a mi a födésre nézve igen fontos, mert az egyes lemezek toldásainál rés nem támadhat; a toldások teljesen vízmentesek, mivel a (11) süvegek a horonyélek találkozásánál fölfelé igyekvő kapilláris víz behatolását megakadályozzák. A (6) és (7) peremek egyidejű mozgatását a következő berendezéssel eszközöljük: A (7) kar (12) hasábalakú végekkel bír (2. ábra), melyek a két stanczlemez egymásra helyezkedése alkalmával a (13) kúpkerekek (14) száraiban lévő megfelelő (15) bevágásokba nyomulnak és a (13 16 17 18) áttételek segítségével a (7) és (6) karok közt a kapcsolást létesítik (1. ábra), a mennyiben tudniillik a (18) fogas szegmentek (3. ábra) a (6) hornyoló karokkal szilárdan vannak összekötve. Ha a stanczok összeérnek, a leírt kapcsolat létesül, ha pedig a fölső stancz fölemelése által a (12) hasábok a megfelelő (5) bevágásokból kiemelkednek, a kapcsolat megszűnik. A (7) kar a 4. ábrában föltüntetett (19) emeltyűkarral bír, mely a sajtolás előtt a fölső (2) stanczon (20) rúgó által rögzíthető, a sajtolás után pedig az által, hogy a (19) kart a nyíl értelmében forgatjuk, a leírt kapcsolat következtében a hornyoló karokat is forgatja. Ebből könnyen kimagyarázható, hogy miképen történik a peremezés. A már peremezett lemeznek a készülékből való kiszedése olyképen történik, hogy a (8) ékek (21) fogantyúk segélyével (3. ábra) egyenkint kihúzatnak, miáltal a peremek szabaddá lesznek és az egész lemez könnyen kiemelhető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés födéllemezek előállítására, jellemezve az által, hogy egy tetszőleges sajtóra szerelhető stancz alsó részén (6) karok, fölső részén (7) kar, melyek egy élképző idom körül cykloidszerű forgást végeznek, valamint (8) ékek és ezeknek megfelelő vájatok vannak elrendezve, úgy hogy a (6—7) karrendszer egyidőben való elforgatása által a födéllemez egyszerre fölfelé és lefelé peremeztetik. 2. Az 1. igényben védett berendezésen készült födéllemezek, jellemezve a sajá-