28462. lajstromszámú szabadalom • Megerősítő szerkezet facsavarok számára

4. ábra két egymás mellé helyezett s hengert képező hüvelyrész oldalnézete, az 5. ábra ugyanannak alaprajza, a 6. ábra a kúpalakú csavaranya hosszmetszete, a 7. ábra ugyanannak oldalnézete, mely ábrákon a szárnyak oldalról és elülről nézve láthatók, a 8. ábra a csavaranya fölülnézete, a 9. ábra a szerkezet beillesztésére szolgáló kulcs oldalnézete, a 10. ábra pedig a C—D vonal szerinti metszete, a 11—13. ábrák a megerősítő szerkezet beillesztésének három fázisát tüntetik föl, a 14. ábrán a beillesztett s megerősítő szerkezettel ellátott talpfacsavar látható, végül a 15. ábra egy módosított kiviteli alakot mutat. Az egyes ábrákon lévő egyenlő betűk azonos alkatrészeket jelölnek. A rajzokon föltüntetett megerősítő szerkezet egyes részei a következők: 1. Két (a) hüvelyrész (1—5. ábrák), melyek külső oldalukon rovátkákkal, illetve lépcsőzetes (al) fogazással vannak ellátva, belül pedig üregesek (3. ábra), úgy hogy egymás mellé helyezve, egy köpenyt alkotnak (4. és 5. ábra), melyben, mint alább ki lesz fejtve, a talpfacsavar szára foglal helyet. 2. Egy kúpalakú, ékhatású (b) csavaranya (6—8. ábrák), mely, mint alább szintén ki fog fejtetni, a csavarszár alsó végére csavaroltatik. A (b) csavaranya két (bl) szárnnyal bír, melyek a megerősítő szerkezetnek a talpfa fúratába való illesztése alkalmával az átellenes (a2) hasítékokba nyúlnak, melyek az egyes (a) hüvelyrészek között fönmaradnak (4. ábra). Ezen megerősítő szerkezet az alább leírandó kulcs segélyével igen könnyen beilleszthető a talpfa fúratába. Az erre szolgáló kulcs egy (c) hüvelyből áll, melynek falában két derékszög-alakú (cl) kivágás van elrendezve (9. és 10. ábra). Ezen kivágásokba a (c) hüvelyben helyet foglaló (dl) orsónak két kiugrása kapcsolódik, a hol a (dl) orsó alsó vége (d2) csavarmenetekkel bír. A (cl) kivágások a (d) kiugrásokkal együtt szuronyzárat alkotnak, mely lehetővé teszi, hogy a (c) hüvely elforgatása által a (dl) orsó is elforgatható és a hüvely az orsón hosszirányban is elmozdítható legyen, a mint alább le fog íratni. Ha a talpfa lyuka már meg van fúrva, vagy a köpeny külső átmérőjének megfelelően ki van bővítve, az ismertetett megerősítő szerkezet a következő módon illesztetik a fúratba: A (c) cső a (dl) orsón a 11. ábrán föltüntetett helyzetbe hozzuk s a (dl) orsóra oly módon illesztjük az (a) hüvelyrészeket, hogy azok egy hengert képezzenek, melynek fölső vége a (c) cső alsó végével érintkezik. Ezután a (dl) orsó csavarmenetes (d2) végét a kúpalakú (b) csavaranyába illesztjük, melynek (bl) szárnyai az (a2) hasítékokban foglalnak helyet, miközben a (dl) orsót csak néhány csavarmenet mélységének megfelelő távolságra forgatjuk be a (b) csavaranyába, úgy hogy az (a) hüvelyrészek ne feszíttessenek szét és még mindig hengert alkossanak. Ennek megtörténtével az egész szerkezetet a talpfa fúratába helyezzük (11. ábra). Ha a (b) csavaranya a fúrat fenekéhez ütközött, a (c) csövet kis szöggel elforgatjuk, oly módon, hogy a (d) kiugrások a (cl) kivágások függélyes szakaszaiba jussanak. Ekkor a (c) cső fölső végére egy kalapáccsal ráütünk, úgy hogy a (dl) orsón szabadon csúszó cső az (a) hüvelyrészeket lesülyeszti, melyeknek alsó végei ekkor a helyén maradó (b) csavaranya által szétfeszíttetnek (12. ábra). A hüvelyrészek ezen helyzetben a fúrat falaira erős nyomást gyakorolnak s a furatban szilárdan rögzítve vannak és a (b) csavaranyát szorosan maguk közé fogják. A (dl) orsó most kicsavarolható és a (c) csőnél fogva kihúzható (13. ábra). Ha most a síneket- tartó alzatot, vagy magukat a síneket helyükre tesszük, az