28452. lajstromszámú szabadalom • Keret sarokkötés létesítése czéljából elvágandó tárgyak befogadására
— 3 — A 4. ábrán a (2) kar, a (9a) ívkar, a (63) megnyújtás, a léptékkel ellátott (6) rúd és a (2) karon megerősített (25) lemez egy része fölülnézetben van ábrázolva. A (43) megnyújtás két végén egy-egy leesztergályozott (26) korong van alkalmazva, mely korongok egy-egy a (28) csúszódarab vezetésére szolgáló (27) hasítékkal vannak fölszerelve. A (28) csúszódarabon egy (29) csavar megy át, melynek fölső végén egy alátétlemez és egy csavarház van alkalmazva, hogy a (9a) ívkar (43) megnyújtását ennek helyes összeállítása esetében a (2) karra lehessen szorítani. A (27) hasítékok a (2) kart a fürésszel párhuzamosan vezetik, mikor a kart eltoljuk, hogy a levágandó profil lécz metszési síkját a fűrész síkjába állítsuk. A (26) korongok — melyek hasítékai a 4. ábra szerint vannak beállítva — akkor engedik meg a párhuzamos előre mozgást, mikor az (1 és 2) kar egymásra merőleges helyzetben van. Ha a két kar más szöget képez egymással, a korongokat addig kell elforgatni, míg a (45) mutató a (46) léptéken a megfelelő szöget jelző osztásvonalra be nem állott. Ez a lépték a (43) megnyújtás (47) részére van bevésve. Nehogy a (26) korong a kar pontos beállítása közben eltolódjék, a (48) csapa (49) nyílásba van beeresztve. A 9. és 10. ábrán a (2) kar külső végének megtámasztására szolgáló szerkezetek láthatók. Az (50) alaplemezen egy lejtős (41) rész van alkalmazva, ennek pedig az (53) talp vezetésére szolgáló (52) karimái vannak. Ez a talp a (2) karral van kapcsolatban és egy (54) kiugrással van ellátva, mely a (2) karba behatol és ennek fölső fölületében végződik. Az (55) csap az (53) talp fölső részében kiképezett (56) üregen nyúlik í&t, CTZ (54) megnyújtás pedig a j lejtős (51) kiugrás és (50) alaplemez (57) üregébe fogódzik.. A lejtős (51) kiugrás és (50) alaplemez (57 58) nyílásai akként vannak lerézsülve, hogy mikor a (2) kart az exczentrikus (16) gyűrű segélyével beállítjuk, az (53) talp fölső része ugyanoly mértékben emelkedjék, illetőleg sülyedjen és ennek megfelelően a kart az alaplemez- i zel párhuzamos helyzetben külső végén (g g)-nél is (1. ábra) alátámassza. Az 5. ábrán látható és a 4. ábra c—d vonala szerint vett metszet a karnak a (30) asztalhoz viszonyított ama helyzetét ábrázolja, melynél a kar a (12) tartó működtetésével elérhető legnagyobb távolság felének megfelelő távolságban van az asztaltól. A 7. ábrán egy beállítható (31) ütköző látható, mely a (25) lemezen előre és hátra tolható és melyet a (33) lécznek a 7. ábrán látható helyesen beállított helyzetében a (32) csavar biztosít. A mondottakból kitűnik, hogy az (1) és (2) karok egymással csuklósan vannak kapcsolva, minek következtében a karok egymáshoz viszonyítva, tetszőleges szög alatt állíthatók be és a karok tartójukkal együtt tolhatók a fűrész felé. Lehet az asztallapra merőleges síkban mozgó szalag fűrészt is alkalmazni. Ebben az esetben nem kell a részeket akként elrendezni, hogy a (2) kart önmagával párhuzamosan eltolhassuk, mert a profilléczeket akként lehet beállítani, hogy azok élei egyszerre érjék a szalagfűrészt. A keretet egy külön, fémből készült alaplemezzel lehet fölszerelni, mely a fűrész asztallapján fekszik, tehát nem kell okvetlenül az asztallapot fűrész gyanánt kiképezni. A 11—13. ábrán a találmány egy igen egyszerű kiviteli alakja látható, mely kézifűrésszel kapcsolatban alkalmazható és melynél a karok által képezett szög és a karoknak egymástól való távolsága meg nem változtatható. Eme kiviteli alak szerkezete a következő: A (62 63) karok derékszöget képeznek egymással és (64 65) karimákkal vannak ellátva, melyekre a levágandó profilléczek fekszenek. Mindegyik karon egy-egy (66 67) függélyes pofa van alkalmazva, ezek pedig a fűrészlap vezetésére szolgáló, fából vagy más anyagból készült betétek elhelyezésére és befogására szolgáló (68 69) kivágásokkal vannak ellátva. A (62 63) karokat a (70 71) karok kötik össze egymással, a (72 73) karok pedig a keretbe-