28442. lajstromszámú szabadalom • Homokfogó
Megjeleni; 1903. évi október hó 8-án. MAGY. gggj KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS 28442. szám. Xlll/a. OSZTÁLY. Homokfogó. SCHMOLKA HEINRICH MÉRNÖK PRÁGÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1903 márczius hó 28-ika. A tisztátalanságoknak a papírból és sejtanyagból való kiválasztására szolgáló közönséges homokfogók szerkezete általánosan ismeretes. Az anyagot vízszintes pályán vezetik végig, melynek fölülete úgynevezett fogóléczekkel van ellátva. A nehéz - tisztátalanságok a fenékre sülyednek és a fogóléczek mögött leülepednek. Minél hosszabb az anyag által befutandó út, annál alaposabb a tisztítás, minek következtében az anyagot kígyózó úton törekedtek a homokfogó pályán végigvezetni. A homokfogók átvonuló anyagoszlop magassága bizonyos határt nem léphet túl, hacsak a tisztítást kedvezőtlenül nem akarjuk befolyásolni. A jelen találmány tárgyát képező homokfogó ellenben egy szekrényből áll, melynek (al) alsó része kúp-, illetve tölcséralakban van kiképezve, míg (a2) fölső része tetszőleges számú kiemelhető (b) válaszfalak által (c cl cll) rekeszekre van osztva, melyek (d) nyílásokon keresztül állnak egymással összeköttetésben. A (b) válaszfalai a jelenleg általában használatos homokfogók pályáihoz hasonlóan (e) fogóléczekkel vannak fölszerelve. Az anyag az (f) bevezető csőből lép az (al) alsó részbe, melyben természetesen a legdurvább tisztátalanságok kiválnak, illetve az (al) tölcsér meredek lejtésű falain lerakódnak s onnan a (g) szelep segélyével távolíthatók el. Az ily módon már meglehetősen megtisztult anyag a (h hl hll) csatornán kénytelen végighaladni, melyet egyrészt az egymás fölött vízszintesen beépített (b) válaszfalak, másrészt ez utóbbiak (d) nyílásai képeznek. Az anyag a homokfogóból az (a2) szekrény fölső (i) szélénél távozik. A (h hl hll) csatornán végigkígyózó anyagoszlop magassága tetszőleges lehet, a mennyiben az egymás fölött elrendezett (b) válaszfalak kölcsönös távolsága által van megszabva. A tisztátalanságok, melyek itt is, mint a szokásos homokfogóknál, az (e) fogóléczek mögött rakódnak le, sokkal tökéletesebben válnak ki, mivel a fölfelé haladó anyagoszlop többször kénytelen kanyarulatokat leírni, mely alkalommal át is kell fordulnia oly módon, hogy a (c) rekeszben az oszlop talpát képező réteg a (cl) rekeszben az oszlop fölső lapját, a (cll) rekeszben pedig ismét az oszlop talpát fogja képezni. A jelen találmány tárgyát képező homokfogónak egy további s különösen papirgyá-