28434. lajstromszámú szabadalom • Kézi írókészülék

élek képeztetnek ki (2—4. ábrák). Nyomtatás alkalmával az (e) élek az (i) fogak közötti hézagokba kapcsolódnak, minek következtében a betűk csak meghatározott, a fogak szélességének megfelelő, vagyis a betűk középszélességével egyenlő távolságokban kerülnek nyomtatásra. Ily módon teljesen egyenletes irást kapunk. A mellett a szélesebb és a nagy betűk számára is megtarthatjuk a rendes, szabályos alakot, ha azoknak kétszer vagy háromszor annyi tért juttatunk s az illető betűtesteken az (e e) éleket úgy rendezzük el, hogy a szélesebb betűk a számukra juttatott kétszeres vagy háromszoros térnek pontosan közepére essenek s az (e) élek a nyomtatás alkalmával egy vagy két hézagot kihagyjanak. A teljes sorhasíték helyett elegendő annak csak egyik, és pedig különösen alsó szélét használni. Ez esetben a betűket ezen alsó szél, mint vonalzó mentén, soralakban lenyomtatjuk, a mi még azon előnnyel is jár, hogy a már megírt sorok nem árnyékoltatnak be, vagy épen elfödetnsk. A 7. ábrán bemutatott vezeték írás alkalmával közvetlenül az irandó könyvre, füzetre, papírlapra vagy hasonlóra fektettetik s a sor bevégeztével a következő sor számára tovább tolatik. Ezen vezeték különösen olyan irásra alkalmas, melynél az írásjegyek igen különböző szélességgel bírnak, a hol az egyes betűk közötti távolságot szemmértékkel határozzuk meg, a mi tulajdonképen nem is nehéz. A fél vagy egész oldal terjedelmére megnagyobbított vezeték igen nagy kényelmet nyújt, mivel ekkor a sorhasíték tovább tolására semmiféle szerkezet sem szükséges s a vezetéknek bármelyik része is használható. Az ilyen alakkal bíró vezetékeknél a sorhasítékok fogazott, ámbár valamivel alacsonyabb szélekkel is láthatók el. Ha valamely (f) vezeték nagyon könnyű, egy nehéz (r) keretre erősíthető (10. ábra), mely annak irás közben való elmozdulását megakadályozza. Ha az ilyen vezeték csak egysoros, akkor derékszög alatt meghajlított, meghosszabbított és beosztási vonalakkal ellátott (q ql) végei mentén sorról sorra tovább mozdítható, vagy pedig az (r) kerettel együtt minden sor befejeztével | egy sor távolságára lejebb tolható, úgy ; hogy egy beosztási vonal mindig a könyvvagy papírlap fölső szélével, vagy egy már j megírt sorral, vagy pedig egy külön ezen j czálból alkalmazott jellel esik össze. Az (r) ; keret meghosszabbított (q ql) végei csuklósan foglalhatók a kerethez s használaj ton kívül összecsukhatók. A sor előre tolására egy másik berende' zést a 11. ábra fölülről nézve, a 12. ábra keresztmetszetben mutat. Ez abban áll, hogy az (f) vezeték két (g g) kar segélyével egy forgathatóan elrendezett, szabályos 4—8 oldalú (h) hasábnak (u) tengelyére van erősítve. A hasáb oldallapjainak szélessége a kivánt sortávolsággal egyezik meg. Ha most a hasábot a nélkül, hogy a papírról fölemelnénk, tovább gördítjük, úgy hogy a hasábnak a következő oldallapja feküdjék a papírra, akkor az (f) vezeték is elmozdul egy sortávolságnyira. Hogy a hasáb csúszása megakadályoztassák, nehéz fémből és érdes fölülettel készítjük, vagy pedig végein gummi vagy másféle réteggel borítjuk. Azonkívül a hasáb végein sugárirányban rövid tűhegyek alkalmazhatók, melyek a hasáb súlya folytán könnyen benyomódnak a papírba s a hasábnak és a vezetéknek véletlen eltolódását teljesen lehetetlenné teszik. A legalsó sorok írásánál az egész szerkezet megfordíttatik, úgy hogy a hasáb fölül, a vezeték pedig alul fekszik. Mint már föntebb említve volt, az írókészűlék bizonyos esetekben vezeték nélkül is használható, például számolásnál, fogalmazványnál s gyors írásnál. Csakhogy ezen esetben a betűk egymástóli távolságának, vagy a betűfölület görbültségének valamivel nagyobbnak kell lennie. Lehetséges ugyan, hogy hosszabb gyakorlat után a vezeték egészen fölöslegessé válik, azonban kezdetben annak alkalmazása, tiszta és szabályos irás létesítése czéljából mindenesetre szükséges. A betűk a bordákon a 4. és 5. ábrán föl-