28372. lajstromszámú szabadalom • Újítás szegénygázzal táplált mótoroknál, a mótor és a gázfejlesztő közé beiktatott kamrákon

gázfejlesztőből beszívó légzsáknak legalább egy fala rugalmas vagy mozgatható, illetőleg hogy annak térfogata megváltozhatik. Ez a gázzsák akként van elrendezve, hogy a dugattyú szívó löketénél a külső levegő a zsákot összenyomja, a munkamenetet alkotó körfolyam három másik lökete alatt azonban egy alkalmas rúgó a zsák eredeti térfogatát újból helyreállítsa. Az 1. ábra a találmány tárgyát képező alkalmazható kamra egy oly kiviteli alakját tünteti föl, melynél a változó térfogatú (a) gázzsákot egy bőrből vagy más alkalmas anyagból előállított hajlékony (b) fallal bíró fújtatózsák képezi. A fújtatózsák fix (c) fenéklemezének két nyílása van, ezek egyikébe a gázfejlesztőből jövő (d) vezeték torkollik, másika pedig az (f) motorhoz vezető (e) vezetékkel van összekötve. A fölső (h) lemez középpontján az (i) rúgó útján a fix (j) keresztrúddal van összekötve, mely a (k) állványokra van szerelve. A (h) lemez vezetésére megfelelő görgők szolgálnak. A dugattyú szívólökete közben ugyanis a külső levegő a (h) lemezt hirtelen lefelé nyomja és az (a) gáz zsákba zárt gázt a motorba hajtja, míg a dugattyú következő három löketénél az (i) rúgó a (h) lemezt hirtelen fölfelé mozgatja és így a zsák a (d) vezetéken gyorsan gázt szív be. Könnyen érthető, hogy ennél az elrendezésnél a mótorhengerbe a gáz oly nyomással jut be, mely az eddig maximálisnak tekintett nyomásnál tetemesen nagyobb. Tényleg, a gázzsák az (i) rúgó által előidézett kiterjedésénél a (d) vezetékben a nyíl irányában gázáramot létesít. A gáz áramlási sebessége előidézte kinetikai energia az (a) gázzsákban kismérvű kompressziót okoz, úgy hogy akkor, mikor a beszívató szelep nyílik, az (a) gázzsákban a nyomás a légköri nyomásnál nem is nagyobb, de evvel legalább is egyenlő fog lenni. Ebben a pillanatban kezdi meg a munkadugattyú a beszívatást, tehát a dugattyú aránylag nagy nyomás alatt álló gázt szív be a munkahengerbe. A 2. ábrán ugyanezen berendezés egy más kiviteli alakja látható. A (d) és (e) vezeték a részben vízzel telt (a) edény fölső részébe torkollik, a tágas, az edény födelébe becsavart, fölül nyitott (n) cső alsó vége pedig a vízbe merül. A szívólöket alatt a víz szine a külső légnyomás hatása alatt az (n) csőben sülyed, a másik három löket alatt azonban ismét az eredeti magasságig fölemelkedik, tehát a (d) vezetéken át gázt szív be. A 3. ábrán látható berendezésnél az (a) gázzsák mozgó falát az (o) dugattyú képezi, melyet a (p) rúgó nyom fölfelé. Jelen találmány tárgyát az eddig ismertetett berendezés hatásfokának nagyobbítása képezi, olyképen, hogy azt a körülményt, hogy a szívólöketet a kifúvató löket előzi meg, megfelelően értékesítjük. Ugyanis az égéstermények a hengert mintegy 2—3 atm. túlnyomással hagyják el, tehát a (q) kifúvató edényben (4. ábra) föltétlenül némi túlnyomást idéznek elő. Ha már most az (a) zsák mozgatható falát eme túlnyomás hatásának tesszük ki, mely hatás csupán a kifúvató löket befejezte után, tehát a szívólöket alatt érvényesül, a kamra összehúzódása gyorsabban fog megtörténni, tehát a motorba jutó gáz nyomása is növekedni fog. Ha a jelzett czélt a 2. és 3. ábrán látható berendezés alkalmazásával akarjuk elérni, csupán az (n) csövet vagy a henger ama részét kell a (q) kifúvató edénnyel összekötni, mely az (o) dugattyú fölött van. A 4. ábrán látható elrendezésnél a (p) rúgó elmarad. Az egymással mereven összekötött (o) és (r) dugattyúk saját súlyuk hatása alatt mozognak visszafelé, a dugattyúkkal együttműködő henger falán pedig a két dugattyú között (s) nyílások vannak kiképezve. A szívólöket alatt az (o) dugattyút a külső levegőnyomás és az (r) dugattyúra ható nyomás fölfelé mozgatja, minthogy az (r) dugattyú alatt épen ebben a pillanata ban érvényesül a kifúvatott égéstermények hatása. SzAHADALMI IGÉNY. Újítás szegénygázzal táplált motoroknál a