28302. lajstromszámú szabadalom • Forrasztó eljárás

- 2 -lyek közül az (a) henger vége keskenyebb és a (b) henger vége megfelelő kiszélesí­téssel bír. A két rész egyesítését eszközlő fémet az (e) közbe öntjük be. Ennek folytán, mint már föntebb említ­tetett, a két csővéget melegítenünk kell. Ezen melegítést csak nehezen végezhetjük egyenletesen, mivel az egyik csővég a má­sikat eltakarja és a lángtól védi, mi mel­lett még azon további hátrány adódik, hogy az (e) közön fémcsöppek futnak át és a forrasztás belső fölületén egyenetlensége­ket okoznak. Mint a 2. ábra mutatja, a jelen talál­mány értelmében a két (a) és (b) henger falát a tengelyre merőlegesen meghajlít­juk, úgy hogy két kis kiterjedésű, sík (f) peremet kapunk, mi mellett ezen (f) pere­meknek (g) mérete alig kell, hogy nagyobb legyen, mint a henger falvastagsága. A két peremet laposan egymásra állítjuk és erre elegendő, ha az (f) peremekhez va­lamely hőforrást, például gázfúvőt, for­rasztó lámpát vagy elektromos ívet veze­tünk, hogy a két kis kiugrás megolvasztá­sát és ez által azok egyesülését érjük el. Ily módon a cső külsején egy peremet vagy övet kapunk, mely a csőfalnál kissé na­gyobb vastagsággal bír és ennek folytán a tartósságot fokozza, a nélkül, hogy a csö­vek sima belső fölületét a forrasztás helye megszakítaná. A 3. ábra értelmében a fönt leírt eljá­rás ugyanoly módon arra is szolgálhat, hogy egy vékony munkadarabnak, például (h) bádogdarabnak egy vastag (i) munkada­rabbal való egyébként nehéz forrasztását végezhessük. Ezen esetben a vastag (i) darabot sok­kal tovább kell melegíteni az olvadási pon­tig, mint a vékony (h) darabot, úgy hogy utóbbi, ha a közönséges eljárás szerint dol­goznánk, elégne, még mielőtt az (i) darab megfelelően fölmelegíttetnék. A jelen találmány értelmében azonban a | vastag (i) darabban a (k) bevágást készít-i jük, úgy hogy ez által az (1) szélt képez­| zük, mely ugyanazon czélra szolgál, mint a I 2. ábrabeli (f) perem és melyet a (h) bá-i dog (m) végével érintkezésbe hozunk. Most már elegendő, ha a hőforrást az (m 1) helyre hozzuk, hogy ezen két egyforma vastag részt megolvasszuk és egyesítsük. A találmány tárgyát képező eljárás szá­mos esetben alkalmazható. Az eljárást kü­lönösen czélszerűen szekrények és szek­rénykék előállítására alkalmazhatjuk és mint a 4. ábra mutatja, a szekrény külön­böző. (n o) falait összeforraszthatjuk. Az eljárást csöveknél oly czélból is alkahnaz­, hatjuk, hogy utóbbiakat (p) peremmel lás­' suk el (5. ábra). | A 6. ábra az eljárást fémhordók előállí­tásánál alkalmazva tünteti föl, mely hor­dókat két (r s) félből képezzük és középen (t)-nél a fönt leírt módon, a két hengert ! forrasztás által egyesítjük (2. ábra). A 7. ábra az eljárás alkalmazását oly ! esetben mutatja, a mikor a fémhordókon (u) abroncsok erősítendők meg, míg a 8. ábra az eljárásnak egy hordószád elzárásá­nak fölhelyezésére való alkalmazását vá-I zolja. Ezen esetben a levehető (w) szá­j dat befogadó (v) szelencze a fémhordó (x) ' toldatával forrasztandó össze. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás fémdaraboknak összeolvasztás által való egyesítésére, jellemezve az által, hogy a két egyesítendő részt megfelelően egymásra helyezett segéd­peremekkel látjuk el és hogy ezen pe­remeket összeolvasztjuk. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás foga­natosítási alakja, jellemezve az által, hogy lényegesen különböző vastagsággal bíró fémdarabok egyesítésénél a vasta­gabb darabot egy az utóbbin készített bevágás által a forrasztandó helyen a vékonyabb darab vastagságával csaknem egyenlő vastagságra hozzuk. (1 rajzlap melléklettel.) PALLA8 BÍSZVÉNYTAR8A8ÁO NYOMDÁJA BUDAPESTEN

Next

/
Oldalképek
Tartalom