28233. lajstromszámú szabadalom • Nyomás alatt álló folyadékokkal vagy valamely éghető keverékkel hajtott szivattyú gyanánt használható mótor

- 2 — korong egyik hasítékán megy át, akkor akár az (a, b) korongot forgatjuk az (x—x) tengely körül, akár a (c—d) korongot az (y -y) tengely körül, a (c, o, d) korong (c, o) része és az (a, o, b) korong (o, b) része által bezárt gömbszelet (1. ábra), térfogata (a teljes fordulat első fele alatt) növekedik, míg a (cl, o, b) gömbszelet térfogatát nem éri el (2. ábra), második fele alatt ellenben csökken, míg az eredeti (c, o, b) gömbszelet térfogatot föl nem ve zi. Ugyanily módon az (a, o, d) térfogata is — egy fél fordulat után — az (a, o, dl) gömbszeletével, ujabb fél fordulat után pedig az eredeti (a, o, d) gömbszeletével válik egyenlővé. A negyedik esetbeű, mikor (3 = 90°, ez be nem következik. A következőkben egyszerűség okáért föltételezzük, hogy (3 = 0, vagyis az (y—y) tengely a (c, d) korong síkjába esik. Vizsgáljuk már most azt az esetet, mely- j ben a föntebb jelzett kinematikai lánez egy gőzgépet alkot ós mely a 3., 4., 5. és 10. ábrán látható. Az 5. ábra a mótor perspektivikus képe arra az esetre, melyben (3 = 0. A 3. ábra metszet, az 5. ábra A—B, a 4. ábra a 3. ábra C—D vonala szerint, míg a 10. ábra az expanziós gépeknél használt berendezést mutatja be. Mint az az 5. ábrán látható, az (y—y) tengely a (c, d) korong síkjába esik, az (a, b) korong pedig az erre merőleges (x—x) tengely közül az (1) nyíl irányában forog. Ha már most a (c, d) koronguak fölső, a (c, d) és (a, b) korong (e, f) metszési vonala fölé eső részét vesszük figyelembe, mely a fölső félgömbbe nyúlik) látjuk, hogy az (e, o, c) körszelet kisebb, mint a (c, o, f) körszelet. Ha már most gőzt vezetünk ama gömbszeletbe, melyet a (c, d) korong (e, c, g, f) része, a (c, g, f, a) gömbháromszög és a másik korong megfelelő része határol, a gőz a (c, d) korongot az (y, y) tengely körül a (2) nyíl irányában forgatja' minthogy a korong az (y—y) tengely két olda" Iára eső két részének fölülete különböző. A (c' d) korong a (2) nyíl irányában forogva az (a, b) korongot is az (1) nyíl irányában forgatja. Mikor a (c, d) korong egy féi fordulatot végzett, az (e, c. g, f, a) gömbszelet térfogata az (e, c, g, f, b) gömbszeletével válik egyenlővé, tehát a föntebb jelzett módon megnövekedik, míg egy teljes fordulat után a gömbszelet eredeti térfogata az eredeti térfogattal válik egyenlővé. Ha (h) a gömbön kiképezett gőzbevezető nyílás, (i) a gőzkifuvató nyílás : a gőzbeve zető nyílás az (e, c, g, f, a) gömbszeletbe, a kifuvató nyílás az (e. c, g, f, b) gömbszeletbe torkollik. Az (e, c, g. f, a) gömbszeletbe jutó gőz a (e, d) korongot a (2) nyíl irányában forgatja, ezenközben az (e, c, g, f, b) gömbszeletben volt gőz pedig az (i) nyíláson át távozik. Ily módon az egész rendszer forgásnak indul és a kifejtett munka az (y—y) tengelyről vehető le, vagy pedig az (a, b) korong kerülete használható hajtószíjdob, fogaskerék vagy más átvivő tag gyanánt. Világos, hogy a gépnek holt pontja van, ez a pont az, melyben a két (e, o, c) és (f, o, c) körszelet egyenlő, a gép a holt ponton az erre a czélra általában használt berendezések által vezethető át. Ép úgy világos, hogy ugyanez a folyamat megy végbe az alsó (k) félgömbön is, de itt a gőzt az (•», o, f, b, d) gömbszeletbe, vezetjük be és az (e, o, f, d, a) gömbszeletből vezetjük el. Ily viszonyok között a gép expanzió nélkül dolgozik, vagyis mindegyik gömbszeletbe mindaddig vezetünk be gőzt, míg az a kifuvató nyílással nem jön összeköttetésbe. Ha a gépet expanziós gép gyanánt kívánjuk használni, az (y—y) tengelyről egy vezérművet lehet működtetni, mely a gömb -alakú tok külső fölületén van alkalmazva, vagy pedig — mint az az 5. és 10. ábrán látható — a (c, d) és (a, b) korongokon egy-egy (1) kiugrást képezünk ki, mely a (h) gőzbevezető nyílást az előtt zárja el, mielőtt az illető gömbszelet az (i) gőzkifuvató nyílással közlekedésbe jönne. Ugyancsak a leírt módon működik a gép