28202. lajstromszámú szabadalom • Gázóra

— 2 -melynek torkolata a (k) tolatfyú által szabályoztatik. Ha ezen csőtoldat torkolata szabadon fekszik, akkor a gáz a mérőtartályba áramlik, ha ellenben a (k) tolattyú J ezen csőtorkolatot az 1. ábrában föltüntetett módon elfödi, akkor a gáz az (11) csőhöz vezető kibocsátó csatornába áramlik. A (k) tolattyút a (b) rúd mozgatja, mely a (p) tengellyel együtt ide-oda forgó (a) karral van összekötve (2. ábra) és következésképen ez utóbbi által működtetik. Az egész szerkezet kétszer van elrendezve, és pedig akként, hogy mindegyik (p) tengely a másik mérőtartálynak (k) tolattyúját vezérli. Ezen magában véve ismeretes szerkezetnek mozgását a (g) és a (kl) szögemeltyű a regisztráló szerkezetre viszik át. A találmány szerint az (A) szárnyat a rajzban fölttintetett módon megközelítőleg félköralakúan és oly nagyra készítjük, hogy az a mérőtartály közepén túlnyúlik és így a membrán egy aránylag csak keskeny csíkot képez. A mérőszárny ezen alakja következtében, a gáznyomás számára nagy nyomó fölületet nyújt, úgy hogy a szárny akkor is könynyen mozog, ha a gáznyomás kisebb, a gázórában ugyanezen oknál fogva számbavehető nyomásvesztesség nem következik be. A membránnak azon alakja, melyet az a mérőszárny közép- és végállásánál fölvesz, az 5. és 6. ábrákban van szemléltetve. A megközelítőleg kagylóalakú mérőtartálynak azon része, melyhez a mérőszárny fekszik hozzá, ezen szárnyak megfelelő alakkal bír, vagyis lapos. Innen a tartály falai ívben a négyszögletes vagy esetleg köralakú keresztmetszetbe mennek át a szerint, amilyen a mérőtartály alakja. Ezen alakítás folytán a membrán pontosan hozzáfekszik a mérőtartály falaihoz, a mérés pedig egyenletes és független attól, vájjon a membrán nyúlik-e vagy nem. Oly gázóráknál, melyeknél a membrán a mérőszárny szélső állásá nál nem fekhetik oly pontosan a mérőtartály falaihoz, mint a találmány szerinti gázóránál, az egész gáznyomás a membránra hat és ezt idővel kitágítja, minek következtében a mérőtér megnagyobbodik. A 7- -12 ábrákban föltüntetett foganatosítási alaknál az általános elrendezés ugyanolyan, mint az imént leírtnál, csak a mérőtartályok elrendezése más. A mérőtartályok itt a 11. és 12. ábrákban föltüntetett harántmetszettel bírnak, melyen belül a megközelítőleg köralakú (A) mérőszárnyak párhuzamosan ide-oda mozognak. Mindegyik mérőszárny az ezt körülvevő membrán segélyével a mérőtartály középsíkjában van megerősítve és fölváltva majd az egyik, majd a másik oldal felé annyira elszoríttatik, hogy a mérő tartálynak ezen helyen sík oldalához fekszik. Az oldalfalaknak ezen sík része, melynek alakja a mérőszárnnyal azonos, ívben rézsútos falrészekbe megy át, melynek a mérőtartály széle és középvonala felé összefutnak, úgy hogy a membrán a mérőszárnynak szélső helyzeténél pontosan hozzáfekszik ezen rézsútos falrészekhez. A szárnyak mozgását egy külön (Hl) kar a (p) tengelyre viszi át, mely kar teljes löketének elvégezhetése czéljából a mérőtartály a megfelelő oldalon a (z) toldattal bír (11. és 12. ábra). A részeknek kölcsönös működtetése máskülönben ugyanolyan, mint az első foganatosítási alaknál. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gázóra mérőszárnyakkal, membránnal és két mérőtartály segélyével eszközölt kölcsönös vezérléssel, jellemezve lekerekített mérőszárnyak és oly mérőtartályok által, melyek oldalfalainak egy része a mérőszárnyakéval azonos alakú, úgy hogy a mérőszárny pontosan hozzáfekhetik ezen falrészhez, melytől a tartályfal ívben a mérőtartály középvonala felé irányuló falrészbe megy át, úgy hogy ezen ívelt részhez a membrán pontosan hozzáfekhetik. 2. Az 1. alatt igényelt gázórának egy foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy a mérőszárnyak megközelítőleg félköralakúak, a mérőtartályok pedig kagylóalakúak. 3. Az 1. alatt igényelt gázórának egy foganatosítási alakja párhuzamosan ide-oda