28195. lajstromszámú szabadalom • Készülék könnyen forrásba jövő, nyers kőolaj-szénhydrogének, nyers benzolok és hasonló könnyű szénhydrogének frakczionálására és rektifikálására

A készülék több, egymás fölött elrendezett és egymással (s) esődarabok segélyével öszszekötött (K, k) kettős gömbből van összetéve. A hővédő anyaggal burkolt ktilső (K) gömbök és a belső (k) gömbök között (v) elosztó szelenczék létesítenek összeköttetést, melyeknek (r) csőnyúlványai a belső (k) gömbök belső terébe nyúlnak. Ezen gömbök legalsó részéhez szifónszerü (f) lefolyató csövek csatlakoznak, míg az (s) csődarabok falában egy gyűrűalakú (g) horony van kiképezve, mely fölső részén a külső (K) gömb (A) belső terével közlekedik, oldalt pedig egy (h) szifóncső révén a (dl) kazánba torkoló (e) csővezetékkel áll összeköttetésben, mely alsó végén (b) szifonná van kiképezve. Az utolsó kettős gömb fölött egy szintén hővédő anyaggal bevont (KI) gömb van elrendezve, melyet egy belényúló (i) könyökcső az (e) csővezetékbe iktatott kis (k2) golyóval köt össze. A (KI) gömb fölső részéhez (m) csődarab csatlakozik, mely egy tetszőleges deflegmátorhoz vezet. E gázok a (d) kazánból a legalsó (s) csődarabon keresztül az üres (K) gömb (A) belső terébe emelkednek, hol azoknak egy része kiterjeszkedik s a (h) szifóncsövön és (e) csővezetéken keresztül a (d) kazánba tér vissza. A gázoknak nem expandált része a nyilak irányában, a (v) elosztó kamrán és annak (r) csőnyúlványain keresztül a belső (k) gömbbe áramlik s a belső gömbbe való belépése alkalmával részben kiterjeszkedik. Az eközben folyékonnyá vált csapadék az (f) szifóncsövön keresztül a külső (K) gömb (A) üregébe s onnan, mint előbb, az (e) csőbe vezettetik. Mivel a hővédő anyag a külső (K) gömböket a hőkisugárzás ellen lehetőleg megvédi, a gázok lecsapódása alkalmával az (A) térben fölszabadult meleg a (k) gömbben le nem csapódott gázokat a második (s) csődarabon keresztül a második (K, k) kettős gömbbe hajtja, melyben a föntebb ismertetett folyamat fog ismétlődni, míg csak a gázok a legfölső kettős gömbből az egyszerű (KI) gömbbe nem jutnak. A gázok egy része (i) könyökcsövön keresztül, a hővédő anyaggal be nem vont kis (k2) golyó által leszívatik s az utóbbiban a hőfokkülönbség következtében lecsapódik és végül az (e) csővezetékbe jut, míg a le nem csapódott gázok az (m) csődarabon a deflegmátorhoz vonulnak, melyből egy a legfölső (s) csődarabba torkoló (o) cső vezet vissza a készülékbe. Mint a rajzból látható, az (e) csővezetékbe háromirányú (p) csapok vannak beiktatva, melyeket (a) szifóncsövek a külső (K) gömbökkel kötnek össze. Ezen csapok állása szerint nagyobb vagy kisebb mérvű frakczionálás létesíthető. Ha a csapok az 1. ábrán látható helyzetet foglalják el, akkor a párlat a fölső (a) szifóncsövön keresztül a (KI és k2) gömbökből a fölső (K, k) kettős gömb (A) terébe, innen pedig hasonló módon a szomszédos alsó (K, k) kettős gömb (A) terébe vezettetik, hogy ott még egyszer kiterjeszkedjék és így tovább. Ezen eset a szokásos, amikor is nincs szükség túlságos éles frakczionálásra. Ha a frakczionálást különösen fokozni akarjuk, vagy pedig arról van szó, hogy egy adott kiindulási anyagból normális mennyiségű és alacsony forrponttal bíró könnyű szénhydrogéneket aknázzunk ki, vagy aránylag nehezebb szénhydrogéneket bontsunk föl, akkor a háromirányú (p) csapokat a 2. ábrán látható helyzetbe állítjuk, mely esetben az összes párlat visszafut a kazánba, minek következtében rendkívül éles frakczionálás, esetleg a könnyű párlatoknak rendkívül nagymérvű kiaknázása érhető el. Szabálytalan lepárlás esetén, a mi a gőznyomásnak a lepárló kazánok fűtőkigyóiban való változásai következtében gyakran előfordul, úgy hogy nehéz folyadékoknak mechanikailag tovaragadt nagyobb mennyiségei különítendők vagy választandók el, a külső golyók talpán az (a) csődarabok torkolatai fölött (t) ütköző lemezek, a belső golyókban pedig harántirányú (u) rosták vannak elrendezve, melyekre azonban szabályos üzemnél nincs okvetlenül szükség. Az ismertetett gömbkolonnák előnyei tehát a következők: