28157. lajstromszámú szabadalom • Mótoros árammérő váltakozó áramhoz
elektromágnessel is lehet együtt működtetni, melyeket a főáramkör két föntebb jelzett része gerjeszt és melyek egymással akként vannak kapcsolva, hogy azok differeneziális hatást fejtsenek ki. A csatolt rajzokon a találmány tárgyát képező árammérő látható, nevezetesen az 1. és la. ábra két kapcsolási elrendezés sémája, melyek a főáramkör két föntebb jelzett ágának létesítésére szolgálnak; az 1. ábra az általános, az la. ábra a specziális eset, a 2. ábra az la. ábrán látható kapcsolási séma alapján szerkesztett árammérő kapcsolási sémája, a 3. ábra pedig egy diagramm, mely az ebben az esetben a fegyverzetre ható mezőket tünteti föl. 4. ábra a motoros árammérő elölnézete, az 5. ábra annak oldalnézete, és a 6. ábra a csévék és mágnestörzsek részlete. Az egyes ábrákon áramerősség és a mezőintenzitás között mutatók jelzik az összefüggést. Az 1. ábrán a főáramkörbe kapcsolt differencziál-elektromágnest a két ellentétes (bl, cl) tekercselés gerjeszti, a (bl) tekercselésen a főáramkörben keringő teljes (J) áramerősség, a (cl) tekercselésen pedig a (Jl) áramerősség folyik át, ez utóbbi áramerősség fázisa a (J) áramerősség fázisával szemben késik és akként létesül, hogy a megfelelő áramkört az (r) ellenállással párhuzamossan kapcsoljuk. Az (r) ellenállásnak nem kell tiszta ohmos ellenállásnak lennie, elégséges ha önindukcziója olyan, hogy a vele párhuzamos ágban fáziskésés fölléptét biztosítja. Az la. ábrán látható specziális esetben a (bl) cséve van az (r) ellenálláshelyére kapcsolva, tehát a (bl) ós (cl) cséve egymással párhuzamossan van a főáramkörbe beiktatva. A 2. ábrán látható kapcsolási elrendezésnél az árammérőnek a szó szoros értelmében vett differeneziális elektromágnese van, (a) a mellékáramkörbe kapcsolt elektromágnes, (1) ennek megosztott vasmagja. Ez az elektromágnes és a főáramkörbe kapcsolt differeneziális elektromágnes a forgatható (2) fegyverzetben forgatag vagy örvénylő áramokat, Foucault-féle áramokat gerjeszt. A differeneziális elektromágnes (3) mágnestörzsén a vastag drótból tekercselt (b) cséve és a mágnestörzs (4) megnyújtásán a (c) cséve van fölhúzva, a (4) megnyújtásnak (6 6) toldatai vannak, melyek a (c) csévében keringő (J2) áram fázisát a (Jl) áram fázisával szemben tetemesen eltolják. A (J2) áram a közös (3 4) vasmagra a (Jl) áramhoz viszonyítva csak igen csekély gerjesztő hatást gyakorol, mint azt a 3. ábrán jeleztük is. Ebből az ábrából az is kitűnik, hogy ha a differeneziális elektromágnes (FI) mezejének fázisa és a mellékáramkör által létesített(Fe) mező fázisa között II2 . fáziseltolódást akarunk létesíteni, a (Jl)áramerősséggel összetett (J2) áramerősségnek csak igen csekélynek kell lennie, mert a (J2) áramerősség és (Je) áramerősség által létesített mezők (Fe) fázis külömbsége már magában véve is nagyon megközelíti II2 . értéket. A két összetevő mező fázis külömbségének pontos beállítását a (7 7) ellenállás segélyével végezzük, melynek nagyságát a (8) híd eltolásával módosítjuk. A (2) korong a (g) mágnes fékező hatása alatt áll, minek következtében az árammérő sebessége a fogyasztott wattok számával mindig arányos. A 4., 5. és 6. ábrán az elektromágnesek némileg eltérő elrendezése látható, a szerkezet működési módja azonban teljesen azonos. Láthatjuk, hogy ezeken az ábrákon a mellékáramkörbe kapcsolt elektromágnes két sarka a fegyverzetet képező (2) korongon egymáshoz igen közel fekszik, az elektromágnes (Fe Fe) erővonalainak a korongon való átvezetésére a (4) vastömeg szolgál. A mellékáramkörbe kapcsolt elektromágnes (1) mágnestörzse különleges módon van alakítva, amennyiben az két (10 10) nyújtvánnyal van akként ellátva, hogy eme nyújtványok között csak keskeny (11) köz maradjon. Ennek az elrendezésnek egyrészt az a czélja, hogy a mellékáramkörbe kapcsolt (a a), csévék önindukcziója a vastömegben magában záródó (Fe) erővonalak hatása alatt tetemesen növekedjék, ennek
