28028. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék gázoknak, gőzöknek stb.-nek elektromos szikrával való kezelésére

— 2 — fúvókából is kiléphet és sugárirányban minden oldalra terjedve hatolhat, keresztül a szikraköpenyen. A tárcsaalakú szikrafölűletnél a gáz a szikra útjával párhuzamosan, vagy erre merőlegesen vagy egyidejűleg mindkét irányban haladhat. A mellékelt rajzon a találmány tárgyát képező eljárás keresztülvitelére szolgáló készülékeknek több példaképein foganatosítási alakja van föltüntetve és pedig az 1. és 2. ábrában szalagalakú, a 3—6. ábrában kúpalakú, végül a 7. és 8. ábrában tárcsaalakú szikrafölűlet előállítására szolgáló készülékek vannak ábrázolva. A szalagalakú szikrafölűlet előállítására szolgáló készülék, mely az 1. ábrában oldalnézetben, a 2. ábrában pedig metszetben van föltüntetve, az (a) szigetelőanyagból készült hengerből áll, mely a vezető (b) tengelyre van erősítve, a mely tetszőleges módon, forgathatóan van ágyazva és tetszőleges módon hajtható. Az (a) hengerre a (c) vezetőrúd van csavarvonalakban fölcsavarva és végei a (b) tengellyel vezető összeköttetésben állanak. Az (a) hengertől bizonyos távolságban a (b) tengellyel párhuzamos (d) fémsáv van elrendezve, melynek hossza az (a) henger hosszával egyezik meg és mely egy szikrainduktor egyik sarkával van összekötve, a melynek másik sarka viszont a kontaktusrugók segélyével a (b) tengellyel áll vezető összeköttetésben. A (d) sávval párhuzamos vonalban, attól bizonyos távolságban az (e) fúvókák vannak elrendezve, a melyek a közös (g) cső által táplál tatnak. Az egész készülék előnyösen az (f) tokban van zárva. A készülék működése a következő: A (c) drót és a (d) sáv a szikrainduktor sarkaival vaunak összekötve úgy, hogy azon helyen, melyen (c) és (d) között a távolság a legkisebb (tehát az (x) és (x') pontok között) szikra fog átugraui, mely a szemközt fekvő (e) fúvókából kiáramló gázáramon fog keresztülütni. Ha az (a) hengert a nyíl irányában forgatjuk, úgy az (x) és (x') pontok közötti távolság növekedik, ellenben az (y) pont annyira közeledik az (y') ponthoz, hogy ezen két pont között fog a szikra átugrani stb. Ha az (a) hengert kellő sebességgel forgatjuk, úgy a szikráknak (c) és(d) között való átugrása oly gyors egymásutánban fog ismétlődni, hogy az (a) henger és a (d) sáv között egy összefüggő szikrasáv keletkezik, vagyis hogy az (e) fúvókából kilépő összes gázrészecskék szükségképen érintkezni fognak a szikrával. A helyett, hogy a gázt egy sor egymás mellé helyezett fúvókán bocsátanók ki, azt természetesen egy kellő hosszúságú résen keresztül fújhatjuk a szikrába, továbbá a gázok tetszőleges szög alatt irányíthatók a szikrára. A kúpalakú szikra előállítására szolgáló, a 3—6. ábrában föltüntetett készülék azon egymagában már ösmert elrendezésen alapszik, hogy a szikrát két elektróda között ugratjuk át, melyek egyikén keresztül a kezelendő gázt stb.-t a készülékbe, ill. a szikrába fújjuk, illetőleg a másik elektródán át a készülékből kiszívjuk. Az ösmert szerkezetekkel szemben az eltérés abban áll, hogy pozitív elektróda gyanánt csúcsot, negatív elektróda gyanánt pedig lemezt alkalmazunk, miáltal a szikrák a kúpalkotók irányában ugranak át az egyik elektródáról a másikra, mely kúpnak alapja a lemez felé, csúcsa pedig a csúcsalakú elektróda felé van forfordítva. A kezelendő gázokat a csúcsalakú elektródán át fújjuk a szikrakúp irányába, és pedig úgy, hogy a gáz legnagyobb része a szikra útjának irányában haladjon. A kezelés után a gázt előnyösen a megfelelő furatokkal ellátott lemezalakú elektródán keresztül vezetjük ki a készülékből. Ezen készülék a mellékelt rajz 3. ábrájában hosszmetszetben, a 4. ábrában végnézetben, az 5. ábrában a 3. ábra A—A vonala szerinti keresztmetszetben van föltüntetve, míg a 6. ábra a csőelektródának tokban végződő foganatosítási alakjának egy másik foganatosítási alakját mutatja. A (h) hengerben a két (i) és (k) elektróda tengelyirányban van bevezetve és egy szikrainduktor sarkaival van összekötve. Az elektródák csőalakúak ós alkalmas módon el vannak szigetelve a (k) hengertől. Az