28015. lajstromszámú szabadalom • Csavar nélküli kapcsolat két darabból álló közlőmű alkatrészekhez, szíjdobokhoz, állítógyűrűkhöz és más effélékhez

— 2 -2. ábra ngyanannak metszete; 3. ábra egy kisebb szíjdob elölnézete; 4. ábra ugyanannak oldalnézete; 5. ábra egy nagyobb szíjdob elölnézete; 6. ábra egy kisebb szíjdob más kiviteli alakjának elölnézete; 7. és 8. ábra egy állító-gyűrű másik kiviteli alakjának elölnézete és oldalnézete. Az állító-gyűrű (1. és 2. ábra) két (a) (b) részből áll, melynek érintkező fölületei a (c) fogazat segélyével oly módon kapcsolódnak egjmásba, hogy a (d) szorító-csavar meghúzása által a fogazás föliiletei is erősen egymáshoz szoríttatnak. A (d) szorítócsavar megeresztése után a két részt, mely már nem szoríttatik erősen egymáshoz, könnyen eltolhatjuk és szétválaszthatjuk egymástól a tengely hosszirányában. Az állítógyűrü fölhelyezése hasonló módon a két rész érintkező fölületeiuek oldalról való egymásba tolása által történik. Egészen hasonló módon történik a 3. ábrán föltüntetett szíjkorong két részének összekapcsolása, a mennyiben a ketté osztott (e) agy érintkező fölületein a (c) foggal van ellátva, a melynek fölületei az éknek az (f) horonyba való betolása alkalmával erősen egymáshoz szoríttatnak. Nagyobb szíjkorongoknál czélszerű a koszorú két (i) felének egymást érintő részein a fecskefarkalakú (h) toldatokat az ékalakú hornyokkal ellátott (g) kengyelek segélyével egymáshoz kötni. Az ék oldása után (a koszorú részeinek föntebb említett összekapcsolásánál pedig még a (g) kengyel levétele után), a szíjkorongnak a tengelyről való levétele a szíjkorong két felének oldalirányú eltolása segélyével époly könnyen létrehozható, mint az állítógyűrűnél. A 3. és 4. ábrabeli kapcsolat legczélszerűbben kisebb szíjkorongoknál alkalmazható. A szíjkorong itt nem az agynak és a koszorúnak két küllő közé eső helyén lesz ketté választva, mint az 5. ábrabeli kapcsolatnál, hanem két küllőnek középsíkjában, a melyek, miként az a 4. ábrán láthatók, a koszorúval csaknem egyenlő szélességüek. A két (k és 1) résznek érintkező fölületei a (c) fogakkal vannak ellátva, a melyek alakra és működésre nézve pontosan megegyeznek az 1. ábrabeli állítógyűrű érintkező fölületeivel vagy pedig az 5. ábrabeli szíjkorong agyának érintkező fölületeivel. Az éknek az (f) ék-horonyban való meghúzása alkalmával a szíj korong két fele is egymáshoz szoríttatik és az ék oldása után a két résznek egymáson való eltolás általi szétkapcsolása is azonnal lehetővé válik. Az 1 — 5. ábrákon föltüntetett összes kiviteli alakoknál úgy vannak elrendezve az érintkező fölületek fogai, hogy a szíjkorong, illetőleg állító-gyűrű mindkét fele részére ugyanazon minta használható föl, de kiképezhető a fogazás mindig úgy is, a mint az a 6. ábrán látható, a hol a fogazás megfelel a 3. ábrán föltüntetett fogazásnak azon különbséggel, hogy úgy van elrendezve, melynél fogva mindegyik részhez külön minta szükséges. Az állító-gyűrűnek a 7. és 8. ábrán föltiintetett kiviteli alakja lényegében megfelel az 1. és 2. ábrán rajzolt kiviteli alaknak azon különbséggel, kogy a 8. ábrán az osztási vonal nem megy egyenesben keresztül, hanem egy lépcsővel van ellátva az egyik sarokban, a melyből az egyik gyűrűrészen egy (x) toldat keletkezik és ez a másik gyűrűrésznek megfelelő bevágásába kapaszkodik. Ez által eléretik az. hogy az egyes részeknek kölcsönös eltolódása az egyik oldal felé a rögzítő alkatrésztől (szorítócsavar) függetlenül határolva van, és az egyes részek egymásba tolás alkalmával ütköznek, a mi az oldalfölületeknek egy síkban való fekvését minden további művelet nélkül biztosítja. A jelen találmány tárgyát képező és föntebb leírt kapcsolat a rajzon föltüntetett közlőmű-alkatrészeken, vagyis az állítógyűrűn és szíjkorongon kívül épp oly könynyen alkalmazható a tengely hosszirányában ketté osztott más közlőmű-alkatrészekre is, mint például hüvelyes tengely-kapcsolásokra, osztott zsinórkorongokra, fogaskerekekre, kötélkorongokra stb. Ezen kapcsolat előnye különösen oly közlőműveknél érvé-