28005. lajstromszámú szabadalom • Elektromágnes
sarkai következőképpen hatnak az (F, FI) mágnesek sarkaira. A (D2) sark vonzza az (e) sarkot. Az (E) sark taszítja az (e) sarkot. Az (E) sark vonzza a (d) sarkot. A (Dl) sark taszítja a (d) sarkot. Az (KI) sark taszítja az (el) sarkot. A (D) sark vonzza az (el) sarkot. A (D) sark taszítja a (dl) sarkot. Az (El) sark vonzza a (dl) sarkot. Minthogy az összes taszító és vonzó erők iránya ugyanaz, az (F, FI) mágnesek mindegyik sarka két erő — egy vonzó- és egy taszítóerő, mindegyik (F, FI) mágnes négy erő, vagyis két vonzó- és két taszítóerő — a (T) tengely pedig nyolcz erő, vagyis négy vonzó- és négy taszítóerő által egyidejűleg támadtatik meg, a mikor is a (T) tengely az egyik irányban elfordul. Az áramirány változásánál az összes sarkok megváltoznak és így a (T) tengely ismét nyolcz erő segélyével a másik irányba lendíttetik. Míg tehát az eddigi elektromágneseknél két cséve alkalmazása daczára csak két mágnessark létesült és az ezek közti mágneses térben nyúló állandó mágnesnek csak egyik sarka működtetett és ez is csak két erő (egy vonzó- és egy taszítóerő) hatása alatt, addig a jelen találmány tárgyát képező elektromágnesnél egy cséve alkalmazásánál, tehát fél akkora vezetéki ellenállás mellett, egyidejűleg nyolcz erő működik. Az eddigi elektromágneseknél továbbá a gerjesztő cséve hatása csak az egyik sarknál lett kihasználva, míg a jelen találmány szerint a csóvének nemcsak mindkét sarkát, hanem annak köröskörül kifelé terjedő hatását is hasznosítjuk. A találmány tárgyát képező elektromágneseknél ezenkívül még maga a fegyverzet is hatásosabban járul hozzá a működtetéshez, mert míg az eddigi elektromágneses szerkezeteknél a fegyverzetnek csak egyik sarka volt a működésbe bevonva és a másik sark a működtetést semmiképen sem segítette elő, addig a jelen találmány szerint mindkét fegyverzet (állandó mágnes) mindkét sarkának mindkét oldala hozzájárul a működtetéshez. Ezen okoknál fogva a találmány tárgyát képező elektromágnessel fölszerelt készülékeknek működése és kiváltása sokkal hatásosabb és megbízhatóbb, mint az eddigi elektromágnesek alkalmazásánál. Ha ezen elektromágnest távíró készülékeknél alkalmazzuk, akkor azt előnyösen a szabványos mérettől eltérően 60 mm. hoszszú és 12 mm. átmérőjű mag helyett 87 mm. hosszú és 8 mm. átmérőjű maggal szerkesztjük. Ily méretezésnél a csévét rövidebb és több tekeriilettel készíthetjük, úgy hogy ugyanoly hosszúságú (ellenállású) vezeték alkalmazásánál magának a vasmagnak és magának a külső csőnek mágneses ereje külön-külön nagyobb lesz, mint az eddigi elektromágneseké. A külső csövet Foucault-féle áramok keletkezésének megakadályozása czéljából a sarknyúlványoktól 90°-ra csőalkotók irányában fölhasítjuk. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromágnes, jellemezve egy a vasmagot körülvevő gerjesztő csévére ruházott, lágy vasból készített (H) cső által, melynek végei a vasmag csévéje által mágnessarkokká gerjesztetnek. 2. Az 1. alatt igényelt elektromágnesnek foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy a (B) cső mindegyik végén kétkét sarknyúlvánnyal bír, úg}: hogy az elektromágnes mindegyik végén három mágnessark és két mágneses tér keletkezik, mely utóbbiak mindegyikébe egy fegyverzetként szolgáló állandó mágnesnek egy egy sarka nyúlik be. 3. Az 1. és 2. alatt igényelt elektromágnesnek egy foganatosítási alakja, jellemezve az által, hogy a (B) cső sarknyúlványaitól 90°-ra eső alkotók mentén föl van hasítva. (1 rajzlap mellöklottol.) .tF»v«H>7-ARI.RHO w*n*WU« •urVAFBSTk