27951. lajstromszámú szabadalom • Hajtó-, fékező- és megállító szerkezet

6 — álló, elmozdítható két (vl, v2) csapszög a (C2) végekhez lehetőleg közel, azonban úgy van elrendezve, hogy az (R) rúgó hatását a (C2) végekre ne akadályozzák. Az (U) lendkerék (illetve forgattyú, dinamó stb.) a (V) köpennyel van összekötve és azzal egy testet képez. A (T) dob tetszőleges módon rögzíthető és szükség esetén az (8) tengelynek csapágyául szolgálhat. A szerkezet működése a következő : Midőn az (U) lendkerék nyugalomban van, az (R) kapcsoló rúgó teljesen kifejtheti hatását. Az (s) gyűrű a dobbal a két önműködő szorító tekercs révén szilárd kapcsolatba van hozva, mivel ezen tekercsek az egyik vagy másik irányban való forgást megakadályozzák. Tekintsük ugyanis a 2. számú szorítót, melynek merev (Cl) vége, mint említettük, az (s) gyűrűhöz van erősítve. Ha ezen (s) gyűrűt (Y) irányban akarjuk elforgatni, a 2. számú szorító az ezen irányban való forgásnak ellenáll, (c. Következmény.) Megfordítva, ha az (s) gyűrűt az (X) irányban törekszünk elforgatni, akkor az 1. sz. szorító teljesíti ezt a föladatot. Mivel pedig az (S) tengely az (s) gyűrűvel szilárd kapcsolatban áll, ennélfogva az (S) tengely is teljesen mozdulatlanná van téve. Tegyük föl most, hogy az (8) tengelyt az (U) lendkerék segélyével pl. az (X) irányban akarjuk elforgatni. A (v) csapnak a (V) köpenyben való játéka következtében lehetővé válik, hogy a (vl) csap az 1. számú szorító (C2) végét visszanyomja és ez által az ezen irányban történő mozgása elé gördített ellenállást egyensúlyozza. (d. Következmény.) Az 1. számú szorító tehát csúszni fog a dobon. Ugyanez történik a 2. sz. szorítóval is, melyre a (Cl) pontban ugyancsak az (s) gyűrű gyakorol hatást (X) irányban, (g. Következmény.) Ugyanezen jelenség mutatkozik, azonban megfordított értelemben, ha a lendkereket az ellenkező (Y) irányban forgatjuk el. Megjegyzendő, hogy az ismertetett készülékkel elért reverzálhatlanság föltétlen, vagyis az (S) tengely pontosan azon pilla- ' natban válik mozdulatlanná, a melyben az (U) lendkerék hatása megszűnik, (h. Következmény). Ezen két készüléket csakis példaképen ismertettük és csakis azon czélból, hogy az «önműködő szorítónak)) nevezett mechanikai szerkezet gyakorlati alkalmazhatóságát bemutassuk. Megjegyzendő azonban, hogy ezen szerkezet minden más alkalmas esetben használható, ahol annak fölsorolt tulajdonságai hasznosíthatók, tehát fölhúzóknál, fékeknél, horgonyvezető készülékeknél, sajtóknál stb. A mi pedig az ismertetett készülékeket illeti, megjegyezzük, hogy a találmány nem szorítkozik konstruktív részletekre. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Hajtó, fékező és megállító szerkezet, mely lényegileg egy fémtekercsből áll, melynek két végét közvetlenül vagy közvetve egy rúgó köti össze egymással és a mely tekercs előnyösen oly módon van kiképezve, hogy merevsége egyik végétől a másikig csökken, mi mellett ezen tekercs egy mozgatható dobra van helyezve oly czélból, hogy a dobot magával vigye vagy arra fékező hatást gyakoroljon, vagy pedig hogy a tekercset a dob vigye magával, vagy pedig a tekercs helytálló dobra van helyezve oly czélból, hogy azzal szilárd kapcsolatba jusson és pedig az által, hogy a tekercs egyik vagy másik végére, egyik vagy másik irányban hatás gyakoroltatik. 2. Fölhúzó készülék, mely három, az 1. igényben védett szorító szerkezetből áll, melyek közül az egyik, melynek két vége egy rúgó révén közvetlenül össze van egymással kötve, merev végénél fogva egy lengő működtető emeltyűvel áll összeköttetésben, míg a második szorító merev vége egy rögzített pontban van megerősítve, rúgója pedig egyfelől a tekercs hajlékony végével, másfelől egy helytálló ponttal van összekötve, végül a harmadik szorító, melynek két végét közvetlenül egy rúgó köti egy-