27887. lajstromszámú szabadalom • Bádogcsiszoló és fényesítő gép ferdén álló és tengelyirányban ide-oda mozgó csiszoló és fényesítő hengerekkel

alatt hajlik (keresztezi), avval nem párhuzamos. A megmunkálandó (d) tárgy (1. ábra) az (a b) csiszoló vagy fényesítő és (c) alátéthengerek között vezettetik keresztül és eközben például külön (e) nyomó hengerek segélyével szorítható rá a (c) ! alátéthenger kerületére. A megmunkálandó tárgy előre mozgatása és egyáltalában a készülék többi berendezése szerkezeti tekintetben a jelen találmány lényege szempontjából mellékes. A (c) alátéthenger ugyanolyan sebességgel forog körül, a minővel a (d) tárgy előretolása történik. Az 1. és 2. ábrákon föltüntetett kiviteli alak, mint már föntebb említettük, keskeny fémszalagok csiszolására, vagy fényesítésére szolgál. Szélesebb szalagok esetében az alátéthenger, a mint az a 3. és 4. ábrákon látható, hyperboloid-alakú test gyanánt van kiképezve, míg az (a) és (b) hengerek e hyperboloid kerületét szimmetrikusan fekvő, egyenes fölületi vonalak mentén érintik, melyeknek irányában azok tengelyük hosszában is eltolhatók. Ez által szélesebb fölületeknél a csiszoló vagy fényesítő hengereknek a megmunkálandó tárggyal annak egész szélességében való érintkezését és ezzel a tárgy egyenletes megmunkálását érjük el. Hogy már most alátéthenger gyanánt a hyperboloid alkalmazása esetén a síklapú bádoglemez hirtelen átmenetét a hiperbolikus alakba meggátoljuk, a (c) alátéthenger előtt és mögött a bádoglemez számára (e), illetőleg (f) vezető hengerek vannak elrendezve, melyek a bádoglemezhez viszonyított helyzetük szerint vagy domborúak vagy homorúak. A rajzon föltüntetett kiviteli alaknál az első eset forog fönn, mivel ott a bádoglemez pályája az (e) és (f) hengerek alatt vezet tova. A görbületi ív nyílmagassága az (e) és (f) vezető hengereknél körülbelül félakkora, mint a (c) alátéthengernél. Ez által a bádoglemez fokozatosan megy át az íva lakba, úgy hogy a bádog megsérülése megtörés stb. folytán be nem következhetik. Miután a csiszoló és fényesítő hengerek hajtásai a meglehetős sok helyre van szükség, ennek folytán mindkét csiszoló és fényesítő hengerhez csupán egy alátéthenger alkalmazása az alátéthenger átmérőjének bizonyos nagyságához van kötve. Sok esetben, nevezetesen kézi csiszoló és fényesítő gépeknél kénytelenek vagyunk az alátéthenger átmérőjét lehetőleg kicsire választani. Ezt lehetővé tenni czélja az 5. ábrán bemutatott elrendezésnek. Ez elrendezés lényegileg abban áll, hogy az (a) és (b) csiszoló és fényesítő hengerek mindegyikéhez egy-egy külön (c) illetőleg (cl) alátéthengert alkalmazunk, mi mellett ezen két alátéthenger tengelye egymással párhuzamos. E módosítás alkalmazható a gép másik kiviteli alakjánál is. A rajzon a legegyszerűbb eset van bemutatva. Az által, hogy a gép ezen kiviteli alakjánál a (c) és (cl) hengereket tetszés szerint kisebbíteni lehet, a gép magasságát a lehető legcsekélyebbre lehet redukálni. Ezen, minden egyes csiszoló és fényesítő hengerhez egy-egy külön alátéthenger alkalmazása azonkívül ugyanazon tárgynak kettőnél több csiszoló és fényesítő hengerrel való megmunkálását engedi meg, melyek, miután egymástól függetlenek, a tárgy mozgási irányával tetszőleges szöget zárhatnak be. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Bádogcsiszoló és fényesítő gép ferdén álló és tengelyirányban ide-oda mozgó csiszoló és fényesítő hengerekkel, azáltal jellemezve, hogy a megmunkálandó tárgy számára alátét gyanánt olyan henger szolgál, melynek tengelyét a csiszoló és fényesítő hengerek tengelye keresztezi. 2. Az 1. pontban igényelt bádogcsiszoló és fényesítő gép, az által jellemezve, hogy az alátéthenger hyperboloid gyanánt van kiképezve, és a csiszoló, illetőleg fényesítő hengerek ezen alátéthengert a hyperboloid egyenes fölületi vonalai mentén érintik. 3. A 2. pontban igényelt bádogcsiszoló és