27865. lajstromszámú szabadalom • Javítások kéménytoldatokon és szellőztető aknák elzárására szolgáló szerkezeteken
mezt jelöl, melyek akként vannak alakítva és meghajlítva, hogy zírt állásukban csonka j piramist képeznek. Ezen (f g) lemezek az (e) csapokra szerelvék és fémhüvelyekkei vannak ellátva, melyek az (e) csapok fölvételére szolgálnak, A (g) lemezen egy (i) terelő lemez és az (f) lemezen egy (h) terelő lemez van megerősítve. Ezen terelő lemezek egymás felé hajlanak és az 1. ábrán föltüntetett helyzetben egymáshoz képest olyképen vannak elrendezve, hogy az (i) lemez fölső vége a (h) lemez fölső vége fölé ér és (h és i) között, valamint (h) és (f), továbbá (g) és (i) között szabad tér marad. Az (i) és (h) terelő lemezek alsó végei akként vannak elrendezve, hogy az (a) hengert, mely az akna folytatását képezi, tetőszerűen lefödik. Az (f) és (g) részek határállásaiban (j), illetve (k) ütköző peczkeikkel a (d) keret külső, illetve belső oldalaira fekszenek. Az (f) és (g) részen (1) ellensúlyok vannak elrendezve, hogy azokat zárt állásukban biztosítsák, de, ha az (f g) részek legkülsőbb nyitott állásukban vannak, nem késztetik azokat záródásra. Hogy a szerkezet, ha az tisztító kefe által kinyittatott, ismét önműködőlég záródjék, mindegyik forgatható részen (m) nyúlványok vannak elrendezve; a szerkezet zárt állásánál ezen nyúlványok szorosan az (a) henger palástjához simulnak és a tisztító kefe bevezetését semmikép sem akadályozzák (1. ábra), a forgatható részek nyitott állásában pedig a 2. és 3. ábrában mutatott állásban vannak. A kefe visszavezetésénél az (m) nyúlványok lefelé mozognak és a forgatható (f g) részeket csapjaik körül az 1. ábrán ábrázolt állásba forgatják. Hogy a toldatot zárt állásában biztosítsuk, záró szerkezetet alkalmazunk, mely két (n) és két (o) kampóból áll, melyek közül az elsők a forgatható (g) rész mindegyik oldalán, az utóbbiak pedig a (h) terelő lemez mindegyik oldalán vannak elrendezve. A kampók zárt állásban egymással kapcsolatban állanak. A (h) lemez egy (p) toldattal bír, mely nyitott állásban a (d) kerethez fekszik. Mihelyt a forgatható (f) rész a lefelé húzott tisztító kefének az (m) nyúlványa kifejtett hatása folytán befelé forog, az (o) kampók az (n) kampókba becsappannak. Ha a kéményt tisztítjuk, a bevezetett kefe első sorban a (h) lemezt érinti és a kampókat kikapcsolja, miire a forgatható (f g) részek kifelé billennek. A kefe kivezetésére szükséges bőség akkor is meg van, ha a (g) részt nem forgathatóan, hanem, miként a 4. ábrán bemutatott kiviteli alaknál, helytállóan rendezzük el. A 4. ábrán az egyedül forgatható (f) rész nyitott állásban van föltüntetve. Itt csak az (f) rész van az önműködő záródás czéljából az (m) nyúlvánnyal ellátva. Hogy a kefének a visszavitelét oly esetekben, ha a toldat igen erős szél által zárt állásba hozatott, megkönnyítsük, az (f és g) részek fölső végei, mint a 4. ábrából látható, kifelé vannak görbítve. Ott, a hol a kéményfőhöz könnyen hozzáférhetünk, a tisztítás gyakran fölülről is történhet. Ez esetben az (1) ellensúlyokat és az (m) nyúlványokat elhagyhatjuk. Az (f g) részeket ez esetben egyszerű réteggel kapcsolhatjuk egymáshoz és kézzel nyitjuk, ha a kéményt tisztítani vagy megvizsgálni akarjuk. Ily esetekben általában előnyös, ha csak az (f) részt rendezzük el forgathatóan. Ámbátor jelen találmány előnyei akkor érvényesülnek legjobban, ha a szerkezetet kéményen helyezzük el, azért azokat igen czélszerűen szellőztető aknákon is rendezhetjük el, mert bizonyos körülmények között itt is szükséges azoknak tisztítása, mely esetben az eddigi sisakos toldatok stb. egyáltalán nem alkalmazhatók, mert ezeknél minden tisztítás ki van zárva. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Toldat kémények és szellőztető aknák számára, jellemezve egy csonka piramis felének alakjával bíró (f) rési által, mely belül egy (h) terelő lemezt hord és egy, az aknán ülő és ennek folytatását