27831. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés betűknek és jegyeknek telegrafiai úton való közlésére

_ 4 -val elmozgattattak, ismét eredeti, vagyis | nyugalmi állásukba térjenek vissza. Egy hetedik relaist, mely a föntebb le- | írt hat relaishez teljesen hasonló módon van elrendezve, arra használunk föl, hogy megakadályozza azt, miszerint a nyomóbillentyű egy hézagjel közlése alatt, vagyis azon időpontban jöhessen működésbe, midőn a papirosszalag úgy vezettetik át a készüléken, hogy lenyomás ne jöjjön létre. Az (r) relais vagy ehhez hasonló, épűgy a (6) relais és a (16) szabályozó mágnes is eddigelé hiányzott.. Most azonban, miként az föntebb elmagyaráz,tátott, ezek úgy mű- j ködnek, hogy nyolcz áramimpulzusnak a | vezetéken való átbocsátása alkalmával az ötödik betűs gyűrűt működésbe helyezik. A 7. ábrán egy A—B—Cvan föltüntetve, mely 27 betűből áll. Van azonkívül a kontaktusszalagon még néhány jel is, így: vessző, pont, kérdőjel, gondolatjel, hézagjel és a sor végén adandó jel. Mindezen jeleket a vezetéken különböző irányban átbocsátott hat áramimpulzus segélyével hozzuk létre. A mellett minden jel egy hoszszú, negatív áramimpulzussal végződik, mely előidézi a (19) nyelvnek a jobboldalt lévő (21) kontaktushoz való átcsapódását, a mivel egyidejűleg a kiegyenlítő szerkezet (1) karja is leemeltetik a (c) kerék fogazatáról (1. ábra). Számjegyek | írására azonban egy külön gyűrű van el- [ rendezve, a melyen a 2—9 számjegyek vannak meg. Ezen számjegyek a vezetéken különböző irányban átbocsátott nyolcz áramimpulzus segélyével hozatnak létre és nem hat áramimpulzus segélyével, mint a betűk. A 8. ábra a számjegyek irási módját mutatja; ezen számjegyek úgy jönnek létre, hogy egy Morse-féle vonást függesztünk a hézagjelnek és az (a t d e s n és m) betűk jelének végéhez, más szóval a 2. számjegy úgy jön létre, hogy a hézagjelhez egy Morse-féle vonást függesztünk, i a 3 számjegynél az (a) betű jeléhez egy Morse-féle vonást függesztünk, a 4. számjegynél a (t) betű jeléhez egy Morse-féle vonást függesztünk, az 5. számjegynél a (d) betű jeléhe: függesztünk egy vonást, i a 6 számjegynél az (e) betű jeléhez függesztünk egy vonást, a 7 számjegynél az (s) betű jeléhez függesztünk egy vonást, a 8 számjegynél az (n) betű jeléhez függesztünk egy vonást és a 9 számjegynél az (m) betű jeléhez függesztünk egy vonást. A zérus és az 1. számjegyek az A, B, C-nek 0 és I betűi közlésével hozatnak létre. Ebből látható, hogy számjegyek közlése alkalmával, a melyek a vezetéken különböző irányban átbocsátott nyolcz áramimpulzus segélyével hozatnak létre, a hatodik áramimpulzusnál még nem jöhet létre lenyomás és pedig azért nem, mivel ezen impulzus igen rövid arra, hogy az (1) kart a (c) kerékről leemelhesse és az (s és t) relaisket működésbe hosza. A (c) kerék úgy a hatodik áramimpulzus alatt, mintáz ezt követő hetedik áramimpulzus alatt fogva tartatik, míg csak a nyolczadik áramimpulzus átbocsátása alkalmával a (19) nyelv át nem lesz csapva. De az (x w v u) relaisknek gerjesztése és a betűnek lenyomása csak a (19) nyelvnek átcsapódása után következhetik be. A 3. ábrán a betűs hengernek elrendezése van föltüntetve, melyhez hasonló az 5256. számú magyar szabadalmi leírásban lett elmagyarázva. Itt a (150 151 és 152) delejkarok alkalmaztatnak, a melyek egyenkint vagy közösen mozgathatják el a betűs hengert. A betűs henger rendesen oly állásban van, hogy lenyomás egyáltalában nem jöhet létre. A (150) kar arra szolgál, hogy a betűs hengert két betű távolságának megfelelő darabbal mozgassa el, a (151) kar a betűs hengert két betűvel forgatja el, és a (152) kar négy betűvel, míg a (150 és 151) karoknak egyidejű vagy egymásután való való működése a hengernek a harmadik állásba való elforgását idézi elő. A (150 és 152) karoknak egyidejű működése folytán a henger az ötödik állásba jut, a (151 és 152) karoknak egyidejű működése folytán a hatodikba és a (150 151 és 152) karoknak egyidejű működése folytán a hetedikbe. A (150) kar rendesen a (97) ütközőre támaszkodik, a