27829. lajstromszámú szabadalom • Eljárás kollektorral ellátott változó áramú mótorok és gépek gerjesztésére

sokat vagy esetleg indukczióti keveseket iktassunk. Így pl. ha a motor indításánál vagy lassú járásánál wattnélküli áramokat el akarunk kerülni, a rotor kollektorának keféi oly indukeziómentes ellenállásokkal köttetnek össze, melyek elegendő nagyok arra, hogy a rotor áramának túlságos növekedését és fázis eltolását megakadályozzák. Ezen ellenállások vagy egyszerűen egy magba zárhatók vagy a kefék és a vezeték közé iktathatok, hogy a rotorban használt feszültséget a (T) transzformátor segélyével egyszersmind megfelelőleg szabályozhassuk. Mindkét berendezés egy-egy - példája a mellékelt rajz 8. és 9. ábrájában van föltüntetve. A 9. ábrabeli berendezésnél a többfázisú áramok az (Ml, M2, M3) kapcsok segélyé vei vezettetnek az (S) statorb.i, a (Bl, B2, B3) keféken át pedig az (R) rotorba. A kefék állása a körülményekhez képest változtatható. A rajzban föltüntetett példánál a kefék -^--el vannak azon helyzethez képest hátraállítva, melyben a stator és rotor mezői egymást födnék. (Pl, T2, T3) autotranszformátorok ill. egy transzformátor szárai, az egyes fázisoknak megfelelőleg. Minden egyes ág két tekercseléssel is lehet ellátva. Az indítás alkalmával a rotor keféi, mint az a 9. ábrából látható, az (FI, F2, F3) csu-zókontaktusok segélyével, a (Wl, VV2, W:i) rövidzáró ellenállásokkal, melyek szintén szabályozhatók, köttetnek össze. Ha nagyobb (Wl', \V2', W3') szabályozható ellenállásokat is alkalmazunk, úgy a kefék az említett csúszókontaktusok segélyével j nagyobb feszültségű (a, b, c, d) kapcsokkal s köthetők össze, mely legutóbbi kapocs a j vonalfeszűltségnek felel meg. Az ellenállásoknak minden esetben azaczéljuk, hogy a rotor áramának intenzitását csökkentsék és hogy megakadályozzák azoknak hátrafelé való eltolódását. Az utóbb említett esetben a hálózat elektromotoros ereje hozzájárul a fázisok előnyös megegyezésének létesítéséhez és a motor indítása alkalmával a forgató nyomaték növelését teszi lehetővé, mivel a 10. ábrabeli diagramm szerint a (G C) vektor az (U2) feszültséggel egyenes és a rotor áramkörének (r2) ellenállásával fordított arányban változik Az ellenállásoknak ily módon való beiktatása nem tévesztendő össze az eddig szokásos ellenállásbeiktatással, mely szerint a rotorba az ellenállásokat állandó összeköttetések segélyével iktatták. A fönt leirt berendezések közül több egyfázisú motoroknál vagy oly motoroknál, melyeknek egy része csak egyfázisú árammal tápláltatik, is alkalmazható, azonban az elért eredmények természetesen csak tökéletlenek. Kétfázisú áramokat is használhatunk a rotor gerjesztésére, azonban és pedig kondenzátorok vagy önindukczióellenállások se gélyével. A fönti berendezések továbbá váltakozó vagy forgóáramú generátoroknál is alkalmazhatók, ha azok kollektorokkal vannak ellátva, a feszültség és fázis szabályozására. Különösen említésre méltó, hogy az 1. ábrában föltüntetett diagramm váltakozó áramú generátoroknál is alkalmazható, ha a (B) pont az (0 M) vonal alatt van. Ugyanez áll motorokra nézve is, melyek önmozgásuk alapján fékezik magukat, ha a synehronismust túllépték. A fönt leirt összes berendezések elektromos vasúti üzemeknél alkalmazhatók igen nagy előnnyel, azáltal, hogy a motorokat a 7. és 8. ábrabeli vázlat szerint rendezzük el és a (T) feszültségszabályozókat és a többszörös átiktatókat vagy legalább ez utóbbiakat a vonatvezető mellett rendezzük el. A motorokat tápláló áramot a vezetékekről tetszőleges ösmert rendszerű (FI F2 F3) áramszedőkkel szedjük le és vezetjük a (T) szabályozóhoz vagy motorhoz, esetleg miután előzőleg letranszformáltuk volna azokat. A vonatvezető a motorok érintése vagy a kefék beállítása nélkül tisztán csak a kontrolierek segélyével indíthatja a motorokat és szabályozhatja azok sebességét. A kombináeziós készülékek továbbá megengedik, hogy a parallelkapcsolásban gerjesztett motorokat soros kapcsolásban gerjesztett mólorokká változlássuk át azáltal,