27807. lajstromszámú szabadalom • Eljárás érczek kéneskövek, fémek és ötvözetek lúgjainak elektrolízise által a fémeknek kereskedelmi czikkek alakjában való kivonására

fehérjeszerű vagy szerves anyagokat tar­talmaznak. Ezen (2) kamrák vízhatlanok s szerkezetük és a kamrák falait képező dia­fragmák természete következtében semmi folyadékot sem bocsátanak át. A kamarák oly módon állanak egymással összeköttetés­ben, hogy a réztartalmú oldat a kamarákon a nyilak által jelzett irányban az elsőtől az utolsóig végig folyhat. A kamarákban tetsző­leges alakú és nagyságú fém vagy másféle (3) lemezek foglalnak helyet, melyekre a csapadék lerakódik. Ezen lemezek a kam­rákban az ismert módon egyszerűen föl vannak függesztve, miután egy előzetes kezelésen mentek keresztül, mely lehetővé teszi a csapadék eltávolítását, ha az a kivánt vastagságot, már elérte. Ezen lemezeket oly fémlemezek is képezhetik, a melyeket a csapadék által meg akarunk vastagítani. A (2) kamarák körül, melyek a katódokat és az elektrolizálandó oldatot tartalmazzák, öntött vagy kovácsolt vaslemezek vagy ve­zető vagy nemvezető anyagból készült kosa­rak vannak elrendezve, melyek vashulladék­kal a legczélszerübben fehérbádog hulla­dékával vagy másféle fémmel töltetnek meg. A kosarak vagy lemezek egymással mind­nyájan vezető összeköttetésben állnak s a készülék negatív sarkát képezik, míg az ugyanazon vezetékre akasztott katódok a pozitiv sarkot alkotják. Ha most a készüléket az anódok és kató­dok között az ismert módon rövidre zárjuk, az előállítási költségek főtényezőjét a le­csapódott réz 1 kg.-jára eső vas és kénsav fogyasztás képezi. Ezen fogyasztást azon­ban sikerült a jelen eljárás segélyével lé­nyegesen csökkenteni s 60 -66%-kal és még többel leszállítani, oly módon, hogy a rövidre zárt készüléket egy külső ellenállással mű­ködtetjük, mely egy vagy több közönséges elektrolitikus fürdőből áll, vagy pedig az alább ismertetendő módon van előállítva. Ily módon ugyanazon vas- és savfogyasztás­nál a lecsapódott fémmennyiség megkétsze­rezhető vagy megháromszorozható. Ha pél­dául a vas-anódokat tartalmazó kádban, mely generátornak nevezhető, rézoldatot kezelünk, akkor a generátor végén föllépő feszültség nyilt áramkörnél körülbelül 0 6 Volt. Mivel a készülék ellenállása igeti cse­kély, rövidre zárás által 1 m2 katódra körül­belül 100 Ampere erősségű áramot is elér­hetünk. Ha tehát az áramkörbe egy, két, vagy több (4) kádat kapcsolunk be, melyek ugyanolyan módon vannak előállítva, mint a generátor vagy fejlesztő s melyek recep­toroknak vagy fölfogóknak nevezhetők, me­lyeknél azonban a vashulladékok rézlemez­zel, rézsöréttel, rézesztergaforgáccsal stb. s a savanyított víz magával a réztartalmú oldattal van helyettesítve, akkor a katódo­kon réz fog lecsapódni. Megjegyzendő, hogy ezen a generátor által árammal táplált ká­dak csekélyebb belső ellenállást képeznek, mint a generátor, mivel azon oldat, melybe az anódok és katódok merülnek, meg van savanyítva és vezető képességgel bír, míg ellenben a generátorban levő vasszulfátnak majnem közömbös oldata az áram áthala­dása elé tetemes akadályt gördít. A készülékeknek egy (1) fejlesztő és egy, két vagy több (4) fülfogó alakjában való ezen elrendezése igen gazdaságos, mivel kétszer sőt háromszor annyi nyersanyagot, kénsavat és vasat megtakaríthatunk, s két­szeres sőt háromszoros annyi melléktermé­ket kapunk a réztartalmú anyagokból. A réztartalmú oldat szabályos és folytonos keringéséről gondoskodni kell. A réztar­talmú oldat egy magasabban fekvő (5) tar­tányból lép ki, áthalad az (1) generátor (2) kamráin s azután a (4) fölfogó vagy föl­fogók (2) kamráiba lép, melyeken egymás­után végighalad s végűi a (4) fölfogóknak rézhulladékkal, söréttel stb. töltött kosaraiba ömlik, azután pedig egy alsó (6) tartányba lép, melyből a (7) szivattyú segélyével a fölső (5) tartányba emeltetik s miután a (8) szűrő által megszűretett, előbbi útját újból megkezdi. Ezen áramlást a nyilak könnyen követhető módon tüntetik föl. A mellékterméke't kétfélék, és pedig egyik részük a fehérbádog hulladékaiból, vagy a generátor anódját képező egyéb anyagokból, másik részük pedig az alkalmazott réztar­talmú anyagokból származik. Az előbbiek

Next

/
Oldalképek
Tartalom