27798. lajstromszámú szabadalom • Eljárás C-C dialkylbarbitursavak előállítására
(1 molekula) adunk hozzá és ezen elegyben 40 súlyrész finoman porított hugyanyt enyhe . melegítés mellett oldunk. Rövid idő múlva megkezdődik a diaethylbarbitursavas nátrium kiválása. Előnyösebb azonban, ha az elegyet 4—5 óráig autoklávában 100—110° C.-ra hevítjük. A diaethylbarbitursav nátriumsója kevés nátriumkarbonáttal elegyítve színtelen, részben kristályos anyag gyanánt válik ki. Teljes kihűlés után az anyagot szűrjük. Ha az alkoholos anyalúgot ismét ugyanazon hőmérsékletre hevítjük, úgy ugyanazon termék újabb mennyiségét kapjuk. Az egyesített nátriumsókat vízben oldjuk és sósavval megbontjuk. A rögtön kiváló diaethylbarbitursavnak forró vízből való átoldása elegendő, hogy jó kihozatal mellett tiszta készítményt kapjunk. A vegyület összetétele C8 H1 2 03 N2. Meleg vízből nagy, fehér dárdaalakú kristályokat kapunk. 20° C. vízben 145 súlyrósz oldódik és 191° (corr.) C.-nál megolvad, tehát 9°-kal magasabban, mint azon termék, melyet Conrad és Guthzeit bárbitursavas ezüstből és jodaethylből állítottak elő. (Berichte d. deutschen chem. Gesellschaft 152,849.) A föntemlített három atomra számított nátriummennyiség nem föltétlenül szükséges, mert a folyamat l1 /2 —2 atom nátrium alkalmazása esetén hasonlóképen megy végbe, csupán a kihozatal csekélyebb. Ugyanaz áll a hugyanyra, a melyből előnyösen a molekuláris mennyiségnél valamivel többet alkalmazunk. A nátriummaethylatot továbbá nátriummaethylattal helyettesíthetjük és maethylalkoholos oldatban dolgozhatunk, mint azt a következő kísérlet mutatja. 3'3 súlyrész nátriumnak 33 súlyrész maethylalkoholban való oldatához 10 súlyrész diaethylmalonesztert és 4 súlyrész hugyanyt elegyítettünk és több órán át kb. 90° C.-ra hevítettük. A diaethylbarbitursav nátriumsója ez esetben is levált, de ezen eljárás az elsővel szemben előnyöket nem nyújt. Nátriumalkylat helyett káliumalkylat is használható. Ha pl. 2*7 rész káliumot 40 rész abszolút alkoholban oldunk, lehűlés után 5 rósz diaethylmalonesztert és 2 rész hugyanyt adunk hozzá és az elegyet 4 órán i át 105—108° C.-ra hevítjük, úgy kevés szénsavas káli válik ki, míg a diaethylbarbitursav sója oldatban marad. Ha a szűrletet megsavanyítjuk és bepárologtatjuk, akkor a diaethylbarbitursav kikristályosodik. A bárium és kalczium oxydjai is, a melyek tudvalevőleg alkohollal való hevítésnél alkoholátokat képeznek (Berthelot, Bull, Soc. Chim. (2) 8,389 és Beilstein, Organische Chemie I. 228.) hasonló körülmények között szintén képesek a diaethylmaloneszternek a hugyannyal való egyesülését előidézni. Például 5 rósz diaethylmalonesztert, 1 6 rész hugyanyt és 30 rész alkoholt 24 rész frissen izzított bariumoxyddal 5 órán át rázás közben 105° C. hevítünk. Vízzel való hígítás és sósavval való megsavanyítás után az alkoholt vákuumban elűzzük és a visszamaradó vizes oldatot aetherrel kivonjuk, az aetheres kivonatot szódaoldattal való rázás útján a zsírsavtól megszabadítjuk és bepárologtatjuk. Emellett diaethylbarbitursav, bár aránylag csekély mennyiségben visszamarad. Kalcziumoxydnak kondenzálószer gyanánt való alkalmazása esetén a hőmérséklet emelése szükséges. 10 rész diaethylmalonesztert és 4-4 rész hugyanyt, például 50 rész alkoholban oldunk és 5 rész frissen izzított kalcziumoxyd hozzáadása után 5 órán át rázás közben 125—130° C.-ra hevítjük. A keletkezett diaethylbarbitursav ezután Az oldhatatlan kalcziumvegytiletek mellett van. Ezeket szűrés után vízzel kilúgozzuk, a vizes oldatot megsavanyítjuk, erősen bepárologtatjuk és lehűtjük. Ekkor a diaethylbarbitursav kristályosan kiválik. Ennek másik része még a vízben nem oldott kalcziumvegyületek mellett van, de ennek összmennyisége szintén csekély. 2. Dipropylbarbitursav. 20 súlyrész dipropylmalonesztert 5"7 súlyrész nátriumnak 110 súlyrész abszolút alkoholban való hideg alkoholos oldatához adunk, azután 7 5 súlyrész hugyanyt adunk hozzá, és az elegyet négy órán át zárt edényben kb. 100° C.-ra hevítjük. A dipropylbarbitursavnak ily módon keletkező nátriumsója alkoholban oldható és a folyamat alatt föllépő csekély
