27759. lajstromszámú szabadalom • Vaskályha

— 4 -ténik légczirkuláczió, csakis az egyes harangok belsejében a harangfödők apró nyílásain keresztül. A hengeralakú kályhafal, mely itt is vagy egyszerű, vagy jó hőtartó anyaggal kitöltött kettős fal lehet, a harangok fölvételére megfelelő köralakú nyílásokkal bír (9. ábra). E nyílásokat a kályhafalra erőíített és kettős hornyoiással bíró (n) hossz-és keresztléczek szegélyezik, melyek ilykép kis négyzeteket alkotnak. A harangok szélükön karimával bírnak, melyből n égy (o) orr nyúlik ki. Beillesztéskor a harangokat úgy dugjuk be a kályhafal köralakú nyílásaiba, hogy az említett négy (o) orr az (n) léczek által képezett négyzetek sarkai felé nézzen. Ha most a harangot annyira elforgatjuk, hogy a négy (o) orr az (n) léczek említett egyik hornyába benyomuljon, a harang szilárdan ül a kályha falában. Hogy a harangokból kiáramló meleg folytán a kályha közelében való tartózkodás kellemetlen ne legyen és hogy az egyes harangok belsejében légkeringés történjék, mindegyik harangot egy reá illő és megfelelő nyílásokkal ellátott, gömbsüvegalakú (p) födéllel lehet lefödni, melynek a kályha falára való erősítése a harangokéhoz hasonló módon történik az (n) léczek második, külső hornyának fölhasználásával. A 11., 12., 13., 14., 15., 16., 17. és 18. ábrákon végre a találmány tárgyának olyan kiviteli alakja van föltüntetve, mely lényegében az előbbiekkel megegyezik, és csak bereudezését, illetőleg műszaki előnyeit tekintve mutat azokkal szemben némi el térést. A rajzon: 11. ábra a kályha ezen kiviteli alakjának függélyes metszete, és pedig a 12—18. ábrák (1—1, 2—2, 3-3, 4—4, 5—5, 6-6, 7—7 és 8—8) vonalai mentén. 12—18. ábrák keresztmetszetei a 11. ábra (1—1, 2—2, 3-3, 4-4, 5—5, 6—6, 7—7 és 8—8) vonalai mentén. Egyik főjellemzője ezen kiviteli alaknak az, hogy a kályha nemcsak a melegkifejtés tekintetében szabályozható a jelenlegi kályháknál tökéletesebben, de éppoly tökéletesen szabályozható azon tekintetben is, j hogy a különböző tüzelőanyagok bármelyi-I kével egyenlő jól lehet benne fűteni, mi i által a tüzelőanyagok bármely fajtájának j az eddigieknél sokkal gazdaságosabb és ké! nyelmesebb kihasználását engedi meg. ! E czélra a kályha (c) talapzati részébe i egy kívülről kezelhető csavaros vagy más alkalmas szerkezetű emelőkészűlék van beépítve, melynek segélyével az (e) tüzelőkamra (el) fenéklapja tetszésszerint emelhető vagy sülyeszthető, és így az (e) tüzelőkamra a különböző tüzelőanyagoknak legjobban megfelelő nagyságúvá tehető. Ez által a kályha nemcsak úgy szabályozható, a mint azt a különböző vidékeken könnyebben rendelkezésre álló tüzelőanyagokkal (jobb vagy silányabb kőszén, barna-I szón, tőzeg, keményebb vagy puhább fa . stb.) való fűtés iránti igények megkívánják, I de ezen szabályozhatóság által elérjük azt is, hogy a kívánt meleg előállítására bármely fajta tüzelőanyagból az eddig szükségeltnél jóval csekélyebb mennyiség elegendő. További jellemzője a jelen kiviteli alak; nak éppúgy, mint az előbbenieknek, hogy a tüzelőanyag elégése teljesen fiisttelenül történik. Ezt az által érjük el, hogy az égéshez szükségelt levegő nemcsak a i'ost j tély légnyílásain és nemcsak a tüzelőajtó | é3 a hamutérajtó szabályozható nyílásain keresztül az eddig ismeretes módon alulról, illetőleg csak az egyik oldalról, hidegen Vezetjük be az (e) tüzelőkamrába, hanem az ezt környező (f) kályhafalon köröskörül, három egymás fölötti sorban elrendezett és megfelelő (q) tolólemezekkel tetszés szerint szabályozható (r) légnyílásokon keresztül is, melyekhez a levegő az (e) tüzelőkamrát körülvevő (s) légcsatornák (f) és (t) forró falai között fölmelegedve jut. Az égéshez szükséges levegőnek ezen, minden tekintetben tökéletes szabályozhatósága által és az által, hogy a levegő a tűzhöz már előmelegítve jut, a tüzelőanyag gazdaságosabb kihasználását érjük el, nemcsak annak következtében, hogy a füst is hasznos meleggé ég el, de az által is, hogy