27742. lajstromszámú szabadalom • Elektróda akkumulátorok számára

lyukasztások összharántmetszete a lemez teljes fölületének körülbelül egy harmadát tegye ki. Az elektródákat egymástól a kellő távolságtartó és egyszersmind a lyukasztott (c) lemezek és a ható anyag közti szoros érintkezés föntartására szolgáló elkülönítő betétek tetszőleges alakúak és szerkezetűek lehetnek ; előnyös azonban ezen czélra az (o) lyukasztásokkal ellátott vékony (e) lemezt ("2. és 3. ábrák) alkalmazni, melynek (g) peczkei egy hasonló lyukasztásokkal ellátott, de peczeknélküli (f) lemeznek megfelelő lyukaiba vannak beillesztve. Az elektróda összeállítása végett az (a) keretre egy lyukasztott (c) lemezt fektetünk, melynek alakját akként választjuk meg, hogy az pontosan a keretnek (b) karimája közé illeszkedjen; ezután a (b) karimát a lyukasztott lemezre hajlítjuk, úgy hogy ez a karima és a keret közé foglaltatik. Ily módon egy födélnélküli tartályt kapunk (5. ábra), melynek oldalfalait az (a) keret, fenekét pedig a lyukasztott (c) lemez képezi. Ezen tartályt már most a vízszintes (3, 4) alátétfölületre fektetjük (6. ábra) és belsejét kézzel vagy géppel a száraz (d) ható anyaggal töltjük meg, miközben arra ügyelünk, hogy az anyag a tartályban egyenletesen osztassék el; ennek megtörténtével az anyagra, hogy ezt a keret vastagságára hozzuk, az (5) nyilak irányában nyomást gyakorolunk és ezután a (d) anyag fölső tölíiletét egy második lyukasztott (e) lemezzel befödjük, melynek széleire az (e) keret másik oldalának (b) karimáit hajlítjuk rá. Ily módon (így teljesen zárt tartályt kapunk (8. ábra), melynek belseje a (d) ható anyaggal van kitöltve, mely a tartályból a lemezek lyukasztásain nem hullhat ki, mivel a (c) lemezek lyukasztásainak bősége kisebb, mint a ható anyag szemcséinek nagysága. A (d) ható anyagnak szemcséi egymással érintkeznek; ezen érintkezés azonban csak egyes pontokban van meg, mi által a szemcsék között ezeknek nagysága és betöltésnél alkalmazott nyomás nagysága szerint kisebb-nagyobb ürök keletkeznek, melyek | együttesen egy csatornahálózatot képez| nek, mely a (d) ható anyagnak neutrális anyagok hozzákeverése nélkül is nagy po-J rozitást kölcsönöz. A 7. ábrában legalul az (A) rácsot, az (a) keretet, az áthajtott (b) karimát és a hátsó lyukasztott lemeznek egy részét látjuk ; az ábra középső részén az (A) rács a (d) ható anyaggal van födve; az ábra fölső részén a (d) ható anyag a fölső lyukasztott lemezzel van födve, melynek szélei a (b) karimák közé vannak fogva; a lyukasztott (c) lemeznek fölső jobb sarka az (e, f, g) elkülönítő betétnek egy része által van födve. A 9. ábrában több egymással (az (e, f, g) elkülönítők közbeigtatásával) összekötött elektróda van föltüntetve, melyek a (q) és (p) áramvezeték által vannak egymással összekapcsolva és melyek ezen állapotban alkalmas elektrolytet tartalmazó tartályban való formálásra készek. A leírt elektróda szerkezete természetesen különbözőképen módosítható. Lehet pl. a (c) lemezek széleit a (b) karimák alkalmazása helyett forrasztás útján az (a) kerethez erősíteni vagy pedig az ezen kereten elrendezett hornyokba illeszteni; lehetne továbbá az elektróda ható anyagát teljesen a lyukasztott (c) lemezbe burkolni, mely ezen esetben köpeny gyanánt szerepelne. A 10. és 11. ábrában az elektródának oly foganatosítási alakja van föltüntetve, melynél a lyukasztott lemez teljesen el van hagyva. Ezen foganatosítási alaknál az (a) keret belsejében az (m) lemez van elrendezve, melyből a lapos (1) bordák vagy hasonlók nyúlnak ki. Ezen bordákat a (d) ható anyagnak betöltése után a 11. ábra fölső oldalán látható módon derékszög alatt behajlítjuk oly módon, hogy a borda külső fele a közte és a szomszédos borda között lévő ható anyagot befödi. Ennek megtörténte után a bordáknak behajlított részét szúk (t) hasítékokkal törjük át (10. ábra), melyek az elektrolytnek a ható anyaghoz való jutását lehetővé teszik, de megakadályozzák a ható anyagnak kihullását. Lehet azonban a czentrális vezető magot